Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Kezdődhet a mamutklónozás

2003.07.16. 17:17
A gyapjas mamut klónozására készülő japán kutatók elkezdhetik a munkát a szibériai fagyott mamutból származó szövetmintákkal, írta a CBS News internetes oldala. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS elég jó állapotban van, bár még évekbe is telhet, mire valóban megszülethet az első újkori mamut.
A szövetminták egy tavaly augusztusban részben kiemelt példányból származnak, mely húsz- harmincezer éve feküdt fejjel lefelé az állandóan fagyott szibériai altalajban. Mint korábban megírtuk, a hóból kiálló lábakra egy vadász talált rá kilenc évvel ezelőtt. A helyi hatóságok csak 1997-ben látogatták meg a helyszínt, de anyagiak hiányában meg sem kezdték a maradványok feltárását. A japán Gifu Tudományos és Technológiai Központ és a Kinki Egyetem kutatói azonban elkezdték finanszírozni a kutatásokat, így ki lehetett emelni a mamut lábait, melyekből a mostani mintákat is vették.

Mamut

A csontvelőből, izomból és bőrből származó fagyott sejtek örökítőanyagát gyapjas mamut klónozására szeretnék felhasználni, közölte kedden Akira Iritani, a Kinki Egyetem munkatársa, először azonban meg kell határozni, hogy az Oroszországból származó öt minta valóban mamutból származik-e. Ha igen, azt is meg kell állapítani, hogy a fagyott sejtek DNS-e elég jó állapotban van-e a klónozáshoz. Ezután még évekbe is telhet, mire valóban létrehozzák a mamutot, hangsúlyozta Iritani.

Megfelelően konzerválódott

A mamutklónozás ötlete 1996 óta foglalkoztatja a tudósokat, ekkor bizonyosodott be Dolly, a klónbárány példáján, hogy felnőtt egyedeken is lehet alkalmazni az eljárást.

Kis állathatározó

Az első mamutok négymillió éve jelentek meg, valószínűleg a mai Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika területén éltek. Növényevők voltak, hosszú agyaraikkal a hó alól ásták ki az élelmet. Körülbelül tízezer éve pusztultak ki, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a klímaváltozás, vagy a kőkorszaki ember vadászatai - esetleg a kettő együtt - okozta-e kihalásukat. Leginkább az indiai elefántra emlékeztettek, de méretük inkább az afrikaiéra hasonlított, nagyjából 2,8 m magasak voltak. Testsúlyuk hét tonna körül volt, a gyapjas mamutok szőre több mint egy méter hosszú, bőrük pedig 2,5-3 cm vastag lehetett.
Alekszej Tyikhonov, az orosz tudományos akadémia mamutokkal foglalkozó bizottságának elnöke, amikor 1999-ben részt vett egy fagyott mamut kiemelésén, azonban úgy nyilatkozott, hogy a bizottság nem kíván az állat klónozásával foglalkozni. Ő akkor úgy gondolta, hogy a klónozáshoz élő sejtek szükségesek, ilyeneket pedig a fagyott talajban nem találni.

A Kinki Egyetem kutatói és a Kagosima Egyetem állatorvosai 1997 óta kutatnak Szibériában fagyott mamutok után. A keresésben még radarokat is bevetettek, de eddig nem sikerült jó minőségű DNS-t találni. Iritani azonban bizakodó a mostani mintákkal kapcsolatban, úgy véli, hogy azok a mínusz 20 fok alatti hőmérsékleten megfelelően konzerválódtak.

Tudományos fantasztikum

A mamut feltámasztására elvben két módszer kínálkozik. Ha a genetikailag hozzá legközelebb álló faj, a ma élő elefánt nőstényét mamutspermával termékenyítik meg, majd az utódokat újra, és így tovább, a folyamat révén ötven éven belül születhet egy olyan példány, mely tulajdonságait tekintve 88 százalékban megegyezik tízezer éve kihalt rokonaival. A sperma ráadásul fagyasztva is jó eséllyel megmarad károsodás nélkül, és az sem árt neki különösebben, ha többször felolvad és újra megfagy. A japán kutatóknak azonban egyelőre nem sikerült hozzájutniuk az állat heréihez.

Így marad a másik lehetőség, hogy a lelet lágyszöveteiből kivont örökítőanyag és elefántnőstényből kipreparált petesejtek felhasználásával klónozzák a mamutot. Bár ez az eljárás már igen jó hatásfokkal alkalmazható, sajnos ép DNS-láncokat a fagyott tetemekben igen nehéz fellelni.

Emiatt fogalmazódnak meg kételyek is a tervvel kapcsolatban: az orosz tudományos akadémia genetikai intézete korábban egyenesen tudományos fantasztikumnak minősítette az elgondolást. Az akadémiai intézet tudósai arra hívták fel a figyelmet, hogy a DNS-láncnak már egyetlen törése is lehetetlenné teszi a klónozást, és úgy vélték, hogy a jégbefagyott mamutok szöveteiben, akármilyen módon konzerválódtak is azok, az állat halálát követően nagyon rövid időn belül szétesnek a DNS-molekulák.

Károsodott leletek
A tavaly kiemelt leletet már szakszerűen kezelik és tárolják, de korábban nem voltak ennyire kifinomultak a módszerek Oroszországban. 1977-ben egy ép mamutbébit találtak egy Kolima folyó melletti aranybányában. A később Dimának elnevezett kismamutot vízágyúk segítségével szabadították ki a jégből, csakhogy ez a módszer felismerhetetlenségig szétroncsolta a szöveteket, így a lelet a megtermékenyítéses vagy klónozásos eljárások számára teljesen használhatatlanná vált. Az orosz tudósok is elimerik, hogy az összes régebbi mamutlelet roncsolódott a szakszerűtlen kiemelés vagy tárolás miatt.

Eddig nagyjából száz mamutot találtak Oroszországban, köztük a világ legértékesebb múzeumi példányait. Ilyenek például az Adams-mamut, melyet Jakutföldön fedeztek fel 1806-ban, és a Berezovka-mamut, melyet Északkelet-Szibériában találtak. Ez utóbbi példány különlegesség, mivel a fulladásos halál miatt pénisze erektált állapotban van. A kitömött Berezovka-mamut és a csontváz egyaránt a szentpétervári állattani múzeumban látható. Tudósok szerint akár tíz millió mamut is lehet még Szibériában, az állandóan fagyott altalajba temetve.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!