Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Kezdődhet a mamutklónozás

2003.07.16. 17:17
A gyapjas mamut klónozására készülő japán kutatók elkezdhetik a munkát a szibériai fagyott mamutból származó szövetmintákkal, írta a CBS News internetes oldala. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS elég jó állapotban van, bár még évekbe is telhet, mire valóban megszülethet az első újkori mamut.
A szövetminták egy tavaly augusztusban részben kiemelt példányból származnak, mely húsz- harmincezer éve feküdt fejjel lefelé az állandóan fagyott szibériai altalajban. Mint korábban megírtuk, a hóból kiálló lábakra egy vadász talált rá kilenc évvel ezelőtt. A helyi hatóságok csak 1997-ben látogatták meg a helyszínt, de anyagiak hiányában meg sem kezdték a maradványok feltárását. A japán Gifu Tudományos és Technológiai Központ és a Kinki Egyetem kutatói azonban elkezdték finanszírozni a kutatásokat, így ki lehetett emelni a mamut lábait, melyekből a mostani mintákat is vették.

Mamut

A csontvelőből, izomból és bőrből származó fagyott sejtek örökítőanyagát gyapjas mamut klónozására szeretnék felhasználni, közölte kedden Akira Iritani, a Kinki Egyetem munkatársa, először azonban meg kell határozni, hogy az Oroszországból származó öt minta valóban mamutból származik-e. Ha igen, azt is meg kell állapítani, hogy a fagyott sejtek DNS-e elég jó állapotban van-e a klónozáshoz. Ezután még évekbe is telhet, mire valóban létrehozzák a mamutot, hangsúlyozta Iritani.

Megfelelően konzerválódott

A mamutklónozás ötlete 1996 óta foglalkoztatja a tudósokat, ekkor bizonyosodott be Dolly, a klónbárány példáján, hogy felnőtt egyedeken is lehet alkalmazni az eljárást.

Kis állathatározó

Az első mamutok négymillió éve jelentek meg, valószínűleg a mai Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika területén éltek. Növényevők voltak, hosszú agyaraikkal a hó alól ásták ki az élelmet. Körülbelül tízezer éve pusztultak ki, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a klímaváltozás, vagy a kőkorszaki ember vadászatai - esetleg a kettő együtt - okozta-e kihalásukat. Leginkább az indiai elefántra emlékeztettek, de méretük inkább az afrikaiéra hasonlított, nagyjából 2,8 m magasak voltak. Testsúlyuk hét tonna körül volt, a gyapjas mamutok szőre több mint egy méter hosszú, bőrük pedig 2,5-3 cm vastag lehetett.
Alekszej Tyikhonov, az orosz tudományos akadémia mamutokkal foglalkozó bizottságának elnöke, amikor 1999-ben részt vett egy fagyott mamut kiemelésén, azonban úgy nyilatkozott, hogy a bizottság nem kíván az állat klónozásával foglalkozni. Ő akkor úgy gondolta, hogy a klónozáshoz élő sejtek szükségesek, ilyeneket pedig a fagyott talajban nem találni.

A Kinki Egyetem kutatói és a Kagosima Egyetem állatorvosai 1997 óta kutatnak Szibériában fagyott mamutok után. A keresésben még radarokat is bevetettek, de eddig nem sikerült jó minőségű DNS-t találni. Iritani azonban bizakodó a mostani mintákkal kapcsolatban, úgy véli, hogy azok a mínusz 20 fok alatti hőmérsékleten megfelelően konzerválódtak.

Tudományos fantasztikum

A mamut feltámasztására elvben két módszer kínálkozik. Ha a genetikailag hozzá legközelebb álló faj, a ma élő elefánt nőstényét mamutspermával termékenyítik meg, majd az utódokat újra, és így tovább, a folyamat révén ötven éven belül születhet egy olyan példány, mely tulajdonságait tekintve 88 százalékban megegyezik tízezer éve kihalt rokonaival. A sperma ráadásul fagyasztva is jó eséllyel megmarad károsodás nélkül, és az sem árt neki különösebben, ha többször felolvad és újra megfagy. A japán kutatóknak azonban egyelőre nem sikerült hozzájutniuk az állat heréihez.

Így marad a másik lehetőség, hogy a lelet lágyszöveteiből kivont örökítőanyag és elefántnőstényből kipreparált petesejtek felhasználásával klónozzák a mamutot. Bár ez az eljárás már igen jó hatásfokkal alkalmazható, sajnos ép DNS-láncokat a fagyott tetemekben igen nehéz fellelni.

Emiatt fogalmazódnak meg kételyek is a tervvel kapcsolatban: az orosz tudományos akadémia genetikai intézete korábban egyenesen tudományos fantasztikumnak minősítette az elgondolást. Az akadémiai intézet tudósai arra hívták fel a figyelmet, hogy a DNS-láncnak már egyetlen törése is lehetetlenné teszi a klónozást, és úgy vélték, hogy a jégbefagyott mamutok szöveteiben, akármilyen módon konzerválódtak is azok, az állat halálát követően nagyon rövid időn belül szétesnek a DNS-molekulák.

Károsodott leletek
A tavaly kiemelt leletet már szakszerűen kezelik és tárolják, de korábban nem voltak ennyire kifinomultak a módszerek Oroszországban. 1977-ben egy ép mamutbébit találtak egy Kolima folyó melletti aranybányában. A később Dimának elnevezett kismamutot vízágyúk segítségével szabadították ki a jégből, csakhogy ez a módszer felismerhetetlenségig szétroncsolta a szöveteket, így a lelet a megtermékenyítéses vagy klónozásos eljárások számára teljesen használhatatlanná vált. Az orosz tudósok is elimerik, hogy az összes régebbi mamutlelet roncsolódott a szakszerűtlen kiemelés vagy tárolás miatt.

Eddig nagyjából száz mamutot találtak Oroszországban, köztük a világ legértékesebb múzeumi példányait. Ilyenek például az Adams-mamut, melyet Jakutföldön fedeztek fel 1806-ban, és a Berezovka-mamut, melyet Északkelet-Szibériában találtak. Ez utóbbi példány különlegesség, mivel a fulladásos halál miatt pénisze erektált állapotban van. A kitömött Berezovka-mamut és a csontváz egyaránt a szentpétervári állattani múzeumban látható. Tudósok szerint akár tíz millió mamut is lehet még Szibériában, az állandóan fagyott altalajba temetve.