Ambrus
-7 °C
3 °C

Döntő génváltozásokat okozott a főemlősök életmódja

2003.12.22. 16:05
Az ember és a csimpánz génszerkezetében megállapítható, közel 99 százalékos egyezés még nagyobb mértékű lehetne, ha életmódjukban nem következik be döntő változás, közölte a Science című folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány.
Az elmúlt hatmillió évben, amely közös ősétől elválasztja az embert és a csimpánzt, az eltérő életmód következtében döntő változások következtek be a főemlősök génszerkezetében. A két legfontosabb különbség: hogyan érzékelik a szagokat, és hogyan táplálkoznak, derült ki egy átfogó összehasonlító tanulmányból, amely a Cornell egyetem két tudósának kutatási eredményeit adja közre.

Több mint száz megváltozott gén

Az összehasonlító genetikai elemzések megállapították: a legfőbb eltérés a szaglásban résztvevő, illetve a szagok útján szerzett információk feldolgozásáért felelős gének eltérő fejlődésében észlelhető.

"Száznál is több olyan gént találtunk, amely a környezethez alkalmazkodó fejlődés eredményeképpen hozott létre változást az emberi génszerkezetben" - foglalta össze Andrew G. Clark, a Cornell egyetem biológiaprofesszora. A tudós szerint ezek a gének a szaglóérzékért, az emésztésért, a csontnövekedését, a szőrzet növekedéséért és a hallásért felelősek.

"Eredményeink az ötletek valóságos tárházát nyitották meg a jövendő kutatások előtt. Ezek alapján még átfogóbb és aprólékosabb módon vizsgálhatjuk az ember és csimpánz fejlődését és fiziológiáját" - tette hozzá Clark.

Gyorsan fejlődtek

A csimpánz- és az emberi DNS-lánc eltéréseinek vizsgálatát a rockvilli Celera Genomics cég két kutatója, Michelle Cargill és Mark Adams végezte el, és összehasonlította az egerek DNS-láncával is. Eredményeik alátámasztják Clark elméletét: "Ha összevetjük az ember és csimpánz génszerkezetét az egérével, találhatunk olyan géneket, amelyek az emberi szervezetben különösen gyorsan fejlődtek ki. Felmerül tehát: melyek azok a gének, amelyek az emberré válásért felelősek?" - teszi fel a kérdést a professzor.

Clark szerint minden emlős szervezetében nagy jelentősége van a szaglásért felelős génállománynak. "A főemlősök szervezetében talán azért is olyan hangsúlyos ez a szerep, mert a szagérzékelés döntően befolyásolja a táplálékkeresést és valószínűleg a párválasztást is" - mondja a professzor.

Több hús

A szaglás mellett az ember és a csimpánz fehérje-anyagcseréje is számos eltérés magyarázata lehet. Ez összefügghet azzal, hogy az ember őse elkezdett több húst fogyasztani, ami az éghajlatváltozásokkal egy időben, körülbelül kétmillió éve következhetett be.

A kutatások a főemlősök közötti nagyobb eltérésekre is megkísérelnek magyarázattal szolgálni. Ilyen például a beszédkészség vagy a beszédértés eltérő képessége. "Lehet, hogy azoknak a géneknek egy része, amelyek az embert képessé teszik a beszédértésre, nem csak az agyműködést, hanem a hallást is érintik" - állította tanulmányában Clark.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.