Mégsem török be Önökhöz

Korábbi cikkünk elég sötét jövőképet vázolt fel: kiderült, hogy záraink nem biztonságosak. Hiába rejtőzünk kilenc ponton reteszelő páncélajtók mögé, a lakótelepi hülyegyerek háromszáz forintos kulcsmutációval meg ötperces gyakorlással feltöri a védelmet. Nem is töri, egyszerűen kinyitja az ajtót.

Van védelem

A bump keyingnek hívott eljárás lényege, hogy finoman rácsapunk a megfelelően módosított kulcs fenekére. Ahogy a meghatározott hosszúságúra csiszolt fogak végigsiklanak a zárbetétben, meglökik a felső csapokat, azok átadják a mozgási energiát az alsó csapoknak, a reteszek kioldanak, és kinyílik a zár. Kipróbáltuk, valóban működik, az egyszerű eszközzel kilencedik kísérletre sikerült kinyitnunk a zárat.

A módszer külföldön már évek óta ismert. Az első próbálkozások a műfajban már évtizedes múltra tekintenek vissza, igaz, akkoriban még csak elmebeteg szakkörök foglalkoztak a módszerrel. Külföldön divatosak a zárfeltörő klubok, ezekben csíkos pulóverbe öltözött ötvenes családapák töltenek el órákat azzal, hogy zárakat törjenek fel. A módszer aztán elég gyorsan ismertté vált, a betörők körében is. Magyarországon az ORFK szerint még nem jelentek meg a szakosodott tolvajbandák, de forrásaink szerint mind a lakatosok, mind a betörők ismerik a módszert.

A cikk megjelenése után többen is megkeresték a szerkesztőséget, és azt állították, hogy van megoldás a problémára. Elsőként a Kaba Elzett levele érkezett be. A 2001-ben alapított cég közvetlen leszármazottja az 1919 óta létező Elzettnek, de az új tulajdonos, a svájci Kaba már 1862 óta foglalkozik biztonságtechnikai megoldásokkal. Lényeg, hogy értenek a zárakhoz.

Példa

A közepes méretű tárgyalóterem asztalának egyik felén a cég marketingmenedzsere ücsörög mellettem, a másik oldalon meg az összes fontos vezető próbál meggyőzni arról, hogy nem gondolkozunk elég tudatosan. Hogy mindenféle hülyeségre kiszórunk egy csomó pénzt, a húsz évig használt zárakat meg fillérekből akarjuk megúszni. Pár adat: az eladott betétek 90 százaléka a háromezer forint alatt kategóriából jön össze, a maradék tíz százalék marad a közép- meg felsőkategóriának. Nem figyelünk arra, hogy jó legyen az ajtó, vagy hogy passzoljon bele a zárbetét. Ezt a tárgyaló ajtajával szemléltetik: nézzem meg, tipikus példája annak, hogyan nem szabad zárbetétet választani, mert ez például kilóg a kilincs alól, pillanatok alatt ketté lehet fűrészelni.

Bort isznak.

Kiderül, hogy a sokcsapos zárak – bár nem készítették fel őket a kalapácsos módszer ellen –, többnyire védenek, egyszerűen azért, mert túlságosan bonyolultak. "Huszadik, harmincadik próbálkozásra valószínűleg kinyílnának a zárak, de akkor már egyszerűbb a hagyományos módszerrel próbálkozni" – mondja el Balogh Zoltán vezérigazgató, aki elismeri azt is, hogy egy ilyen zárbetét nem lehet megoldás a nagy tömegeknek. Húszezer forintot csak kevesen szánnak a védelemre.

A közepes a legrosszabb

Érdekes, hogy a legolcsóbb zárbetétek gyakran ugyanúgy védenek a módszer ellen, mint a legdrágábbak: ezekben ugyanis rettenetesen rossz minőségűek az alkatrészek, pedig a csapok löködéséhez némi finomság kell. Más szempontból viszont lehet, hogy egy párszáz forintos betét még a tulajdonostól is megvédi a lakást, mert ezek gyakran még az eredeti kulccsal sem nyílnak, ráadásul ha a bump keying nem is hatásos ellenük, minden más módszer előtt megnyílnak.

Éppen ezért kifejlesztették a GEGE betétet, ami a cég állítása szerint kivédi a kalapácsos támadást, ráadásul a többi próbálkozás ellen is képes közepes védelmet nyújtani, miközben csak hatezer forintba kerül. A zárbetét lényege, hogy beépítettek egy speciális centrális csapot, ami megakadályozza, hogy a kulcs fogai meglökjék a biztonsági csapokat: az ajtó zárva marad.

Százszázalékos biztonságot a GEGE sem nyújt a bump keying ellen, de 95 százalékost igen, és a tervezők szerint a betörő inkább választ egy olyan ajtót, amit második-harmadik próbálkozásra kinyit, mint hogy hosszú percekig ezzel a betéttel bajlódjon.

A cég vezetői szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a megütött kulcs nem hagy nyomot a zárban, pedig korábbi cikkünkben volt, aki ezt állította. Egy 22 csapos zárbetétet mutatnak, amit szintén sikerült az ismert módszerrel feltörni, és arra kérnek, hogy húzzam ki belőle a kulcsot. Akad, nehezen mozdul, ráadásul apró porszemek esnek ki belőle. "Ha ennyire szorul a kulcs, akkor valami komoly sérülésnek kellett odabent történnie, tehát nem igaz, hogy észrevétlenül lehet kinyitni bump keyinggel a zárakat" – mondja Zbóray Jenő, a társaság gépészmérnöke.

Biztos védelem és hússzag

Amíg a GEGE a tömegeket próbálja megvédeni, addig Knapp Péter hatodik emeleti lakásában manufaktúrás módszerrel meg a fiával készíti a kevesek bombabiztos védelmét. A gangos lépcsőházban hagymás sült hús szaga fogad, ami a szakember ajtajáig vezet. Az ajtó előtt vasrács van, több zárszerkezet is védi a lakást, de Knapp úr megbízik a szomszédjaiban, nincs túlbiztosítva az ajtó.

Egy lesötétített szobába vezetnek be, közepén hosszú asztal, rajta egy csomó szerszám, meg Chuck Norris Karátos védelem című filmje.

Mielőtt belekezdenénk, Knapp úr fontosnak tartja, hogy ismertesse az alapszabályokat: soha ne vásároljak utcai árustól elektronikai cikket. "Hiába adják a százezer forintos fúrógépet harmincért, mert hamis" – mondja dühösen, és hogy bizonyítsa igazát, pár centire az arcomtól elkezd hadonászni a szerkezettel.

Aztán előkerül a Gordiusz védőpajzs, és kiderült, hogy ha a jó üzletek kötéséhez nem is, a szakterületükhöz nagyon értenek Knappék. Saját fejlesztésű biztonsági pajzsukból öt darabot tudnak legyártani naponta, kézzel készítik, és tele vannak megrendeléssel. "Aki ma kér egyet tőlünk, annak csak a következő hónapban tudjuk leszállítani" – mondja. A pajzs annyira megbízható, hogy több olvasónk szerint lehetetlen feltörni. Volt, aki arról írt, hogy elvesztette a kulcsot, és nem jutott be a lakásába. Ekkor kihívott egy lakatost, de ő sem tudott segíteni, végül Knapp úr próbálkozott, de nem járt sikerrel. A zár tehát biztonságos, viszont érdemes vigyázni a kulcsra.

A Gordiusz működési elve különbözik a hagyományos zárokétól. A szakember elmagyarázza, hogy az ütögetős módszer miatt az extra védelemmel ellátott, azaz mágnescsappal illetve a kulcsba szerelt speciális mozgó tüskével rendelkező modellek is feltörhetők, hiszen alapelvükben ezek sem különböznek a két-háromezer forintos modellektől. A Gordiusz kialakítása ellenben egyedi, a tüskés szexuális segédeszközre hasonlító kulcs oldalirányba szaladó csapágygolyóknak adja át a lökést, ezzel kivédve az ütögetős módszert.

A szakember azt is elmondja, hogy fontos jól megválasztani az ajtót, mert hiába véd a zár, ha könnyű betörni a keretet. "Sokszor túlságosan friss fát használnak, még fütyült rajta a rigó, amikor már ajtó volt" – mondja, és még olyan szavakat vág hozzám, mint vetemedés, meg vibrátor. Utóbbi egy zárnyitó szerkezet, rezgő hegyes véggel, ami kirázza a csapokat a helyükről, így kinyílnak a legtrükkösebb zárak is. A penge a szememtől húsz centire vibrál, úgyhogy lassan elindulok a következő helyszínre.

Van, aki fizet

A Geminy német cég pont ugyanarra jött rá, amire Knapp úr: ugyanaz a technológia, ugyanaz a szadomazo-eszközre emlékeztető kulcs, valamivel precízebb, gépi megmunkálás, valamivel magasabb ár és kevesebb báj. A cég német vezetőjével magyarul, angolul és németül beszélgetek, a három nyelv együttes használatával megértjük egymást. Elmeséli, hogy Németországban ijesztően nagy számban jelentek meg az ütögetős betörők, a jelenség már olyan méreteket öltött, hogy a lakosság megbízható megoldást keresett. A Drumm Seurity GmbH ezért alkotta meg a Geminyt, ami a készítők szerint lényegében feltörhetetlen. Az ütögetés módszer ellen legalábbis 100 százalékos védelmet nyújt. A szakemberek szerint itthon még nincs igény a bumpkeying elleni védelemre, de behozták a modellt, hátha. Az első vásárlók mindenesetre megjelentek, mert egyre többen hallanak a módszerről.

A biztosítók szerint sem ismeretlen ez a fajta betöréses technológia Magyarországon, ugyanakkor az Allianz Hungáriánál elmondták, hogy a gyakorlatban még nem találkoztak ilyen káresettel. A helyzetet nehezíti, hogy elsőre nem látszik semmilyen sérülés, így sokan gondolják azt, hogy nyitva felejtették az ajtajukat, vagy hogy egy másolt kulccsal törtek be. Az Allianz szerint csak egy nyomszakértő képes megállapítani, ha a bump keyingnek szerepe volt a zárfelnyitásban, ehhez azonban szét kell fűrészelni a zárat, és elektromikroszkóppal kell átnézni a belsejét. Az Allianz Hungáriánál elmondták, hogy a módszertől függetlenül betörésről van szó, így amennyiben bebizonyosodik, hogy a zárat az ütögetős módszerrel törték fel, a biztosító fizet. Úgyhogy tessenek kérni a szakértői véleményt. Vagy vegyenek egy rendes zárat.