Árpád
-1 °C
9 °C

Nanotechnológia menti meg a lepergő freskókat

2001.08.02. 10:47
A múltból származó pótolhatatlan képeket a high-tech kémia mentheti meg. Olasz kutatók kalciumhidroxid kristályokból ragasztószerű anyagot állítottak elő, mellyel restaurálni tudják a reneszánsz freskókat. A kalciumhidroxid (oltott mész) részecskéi az alkalmazott nanotechnológiának köszönhetően sokkal kisebbek a megszokottnál. Így lehetséges a festékréteget visszaragasztani a vakolatra, miközben a hagyományos oltott mésszel ellentétben nem marad vissza csúnya fehér filmréteg.
A múltból származó pótolhatatlan képeket a high-tech kémia mentheti meg - írja a Die Welt. Olasz kutatók kalciumhidroxid kristályokból ragasztószerű anyagot állítottak elő, mellyel restaurálni tudják a reneszánsz freskókat. A kalciumhidroxid (oltott mész) részecskéi az alkalmazott nanotechnológiának köszönhetően sokkal kisebbek a megszokottnál. Így lehetséges a festékréteget visszaragasztani a vakolatra, miközben a hagyományos oltott mésszel ellentétben nem marad vissza csúnya fehér filmréteg.

Ez nem a cikkben említett freskó
A középkor nagy művészei, köztük Giotto és Michelangelo a festéket a még nedves vakolatra vitték fel, és a színek így a külső falréteget is átitatták. Amint a falat alkotó oltott mész (kalciumhidroxid) megszáradt, reakcióba lépett a levegő széndioxidjával, és kalciumkarbonáttá (mészkő) alakult. A mész pedig megkötötte a festéket.

Visszaragasztják a freskókat

Már fél évszázaddal később elkezdett leválni a legfelső réteg, különösen a nedves helyeken. A javítási kísérletek ellenére mára ez odáig jutott, hogy tartani lehetett a festéket hordozó rétegek leesésétől, és hogy a freskó egyes motívumai pótolhatatlanul elvesznek. Ezért a firenzei egyetem kutatói, Piero Baglioni és munkatársai kifejlesztettek egy különleges ragasztási eljárást.

Ennek segítségével tudták megmenteni a firenzei Santa Maria del Fiore katedrális Gli Angeli Musicanti néven ismert freskóját, melyet Santi di Tito festett a 16. században.

Alkohol a titok nyitja

A kutatók titka a kalciumhidroxid kristályok méretében rejlik. Baglioni a részecskéket alkohollal keveri, és óvatosan felviszi a leváló rétegekre. Míg az alkohol elpárolog, a részecskék a falból vizet, a levegőből pedig széndioxidot vesznek fel, és összeolvadnak a festékréteg, illetve a vakolat kalciumkarbonátjával.

A hagyományosan, víz puszta hozzáadásával készített oltott mész részecskéi nem alkalmasak a precíz feladat elvégzésére. Mint a kutatók a Langmuir szaklapban leírják, a részecskék így nagyobbak lesznek, mint a milliméter ezredrésze, és nem képesek mélyen behatolni a festékréteg mikrorepedéseibe.

Minikristályok rögzítik a festéket

Ezen kívül hajlamosak kiválni az oldószerből, ami a felszínen zavaró fehér lepedéket hoz létre. Ezért Piero Baglioni és kutatócsoportja nanotechnológia alkalmazásával kisebb kalciumhidroxid részecskéket állított elő.

A hatszögű lapocskák legnagyobb kiterjedése alig 100-250 nanométer (nanométer - a milliméter egymilliomod része) és mélyen képesek behatolni a festékrétegekbe. Ahhoz is elég könnyűek, hogy ne üljenek le az oldatban, lapos formájuk révén pedig sokkal több vizet tudnak elnyelni, ami megkönnyíti a kalciumkarbonáttá alakulást.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!