Vilma
-7 °C
4 °C

Ősemberek egymás közt

2001.09.03. 19:28
Egy dél-németországi barlangban régészek kőből készült szerszámokra és csontékszerekre bukkantak. Nincs kizárva, hogy a lelet az emberiség egyik történelmi találkozásának néma tanúja: a Neander-völgyi ember és a homo sapiens egyidőben élt a környéken.
Nicolas Conard tübingeni régész meg van róla győződve, hogy a Neander-völgyi ember és a modern ember korabeli elődje mintegy 35 ezer évvel ezelőtt találkozott a Schwäbischen Alb hegységben, egészen pontosan a Schelklingen melletti Hohle Fels sziklabarlangban.

35 ezer éve egyidőben élt Európában a kétféle ősember

Bár a tübingeni egyetem őstörténeti intézetének kiküldött tudósa egyelőre nem tudja igazolni állítását, az irányítása alatt a világ minden tájáról érkezett 20 régész szorgalmasan gyűjti a leleteket a barlangban. A Schelklingenben folyó ásatások az elmúlt hónap során különleges tárgyakat hoztak napvilágra, melyek alátámasztani látszanak a fenti feltételezést.

"Bár a Hohle Fels barlang régóta ismert különleges leleteiről, most első alkalommal értünk el olyan rétegeket, amelyek abból az időből származnak, amikor a modern ember és a Neander-völgyi egyidejűleg élt Európában" - mondta Conard a Der Spiegelnek.

A fontosabb Homo- és Australo- pithecus-leletek lehetséges elhelyezése az evolúciós törzsfán.
Forrás: Élet és Tudomány

A régészek az erre a korra jellemző kőből készült primitív eszközökre, például kaparószerszámra és dísztűre, illetve fogakból és csontokból készült díszekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy felfűzhető 35 ezer éves csont.

A Hohle Fels barlangban már 1870-ben ásásokat végeztek, és szintén sikerrel jártak a régészek: az akkor megtalált tárgyak az európai modern ember legrégebbi, 40 ezer éves művészeti leleteinek számítanak.

Őseink történetéről árulkodik a DNS
A legújabb DNS-vizsgálatok megcáfolni látszanak a korábban uralkodó többközpontú evolúciós elméletet. Ennek lényege, hogy a Földön szétterjedt homo erectus populációkból egymástól függetlenül megindult a homo sapiens kifejlődése, ami elvezetett a mai emberfajtákig. Skót, orosz és svéd kutatók azonban törvényszéki DNS-vizsgálati technikával ismételt bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy nem vagyunk a Neander-völgyiek leszármazottai, ők egy tőlünk különböző fejlődési ágat képviseltek.

Az ún. afrikai eredet elmélet szerint a homo sapiens valamikor 100-200 ezer éve alakult ki Afrikában, a Szaharától délre, majd onnan evolúciós értelemben a közeli múltban kezdte benépesíteni a Földet, kiszorítva az ott élő archaikus vetélytársakat, így például a Neander-völgyi embert. A Nature magazinban ismertetett DNS-vizsgálat azt mutatja, hogy a homo neanderthaliensis és a homo sapiens származási vonala mintegy 500 000 évvel ezelőtt ágazott el egymástól. Ez mellesleg azt a meglepő tényt is jelenti, hogy ez az elágazás nem Afrikában jött létre, ahol mintegy 100 000 éve alakult ki a modern ember.

Mindeddig azt gondolták a paleoantropológusok, hogy a Neander-völgyiek 30 000 évvel ezelőtt haltak ki Ibériában, Európa többi részén még ennél is előbb, 34 000 éve. A mostani leletek azt bizonyítják, hogy a Neander-völgyiek kihalása nem volt ilyen hirtelen folyamat, hanem a homo sapiens európai megjelenése után a két faj még évezredekig egymás mellett élt, és a Neander-völgyiek kihalása mozaikszerűen történt, nem pedig Ibériába visszaszorulva.