Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nemi betegség tizedeli az angol katicákat

2003.07.30. 09:59
Kapcsolódó cikkek (1)
A londoni katicabogarak kilencven százaléka valamilyen nemi úton terjedő betegségben szenved. A vidéki társaik körében nem ilyen elterjedt ez a kórokozó, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a légszennyezettségnek nagy szerepe lehet annak kialakulásában.
A katicabogarak egyik fő tápláléka a levéltetű, a levéltetvek pedig igen jól szaporodnak a szennyezett környezetben, írta a BBC. Greg Hurst, a University College London munkatársa szerint a brit fővárosban a katicabogarak a sok táplálék miatt gyorsabban tudnak szaporodni, ami lehetővé teszi a generációk keveredését.

Egy katicabogár tehát a szüleinek és az utódainak a generációjával egyaránt párosodhat, ami meggyorsítja a nemi betegségek terjedését.

Londonban nem komoly

"Az áttelelés után szexuálisan igen aktívak, ezért a rovarok körében a katicáknál a legnagyobb a nemi úton terjedő betegségek előfordulása" - mondta Hurst. "Május végére a felnőtt katicák 80-95 százaléka szerez valamilyen nemi betegséget".

Szerencsére az angliai katicák nemi betegségének a hatása nem túl komoly, Kelet-Európában azonban egy olyan kórokozó terjed, amely tizenhét nap alatt teljesen sterillé teszi őket.

Katicabogár
(Coccinellidae), a fedelesszárnyúak rendébe, a rejtve négy lábtőízesek csoportjába tartozó bogárcsalád. Alul lapos, felül domború, majdnem félgömbalakú s tarka színezetű kis bogarak. Fejük kicsi, nyakpajzsuk nem előre álló. Csápjaik 11 ízűek. Potroh többnyire 5 szabad gyűrűből alakult. Lábkarmok kettősek és fogas szélűek. Mindenütt el vannak terjedve s általánosan ismeretesek. Körülbelül 1000 faja él, melyek közül hazánkban mintegy 80 található.

A kifejlettek, valamint álcáik is levéltetvekkel táplálkoznak, azért a kertészetre nézve igen hasznosak. Jellemző tulajdonságuk, hogy megfogva, védelmükre erős szagú folyadékot választanak el. A bogár kitelel és tavasszal sárga színű petéit különféle növények leveleinek alsó felületére rakja. Az ezekből kikelő álcák élénk színű pettyekkel tarkáltak, hátrafelé hegyesedő testök hosszukás, 3 pár lábbal, egy pár rövid csáppal és 2-4 pontszemmel vannak ellátva. Kifejlődve, a levelek alján függesztik fel magukat s úgy alakulnak át bábbá. A bábból az ivarérett állat egy hét mulva kél ki.

Legismertebb hazai fajok: a hétpettyes (Coccinella septempunctata L.) tora fekete, elől 2 fehér pettyel, szárnyfedője vörös, 7 fekete pettyel, 6-8 mm. hosszú. Hazája Európa, északi Afrika és Ázsia; az ötpettyes K. (C. quinquepunctata L.), tizenegypettyes K. (C. undecimpunctata L.), a tízpettyes K. (C. decempunctata L.) stb.

Forrás: A Pallas Nagy Lexikona

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!