Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Génkutató nyerte a kémiai Nobel-díjat

2006.10.04. 13:52
Kedden nem jött be a papírforma az idei fizikai Nobel bejelentésekor, szerdán a kémiai Nobel-díj esélylatolgatóit érte meglepetés. A Thomson Scientific nevű tudományos publicisztikai társaság minden évben megnevezi az esélyeseket, de a díjazott ezúttal nem volt köztük.

A társaság jóslataiban három tudományos eredményt emelt ki. Az amerikai Stuart Schreiber és Gerald Crabtree biokémikusokat apró sejtközi molekulák kutatásáért, Tobin J. Markst egy környezetbarát műanyagok előállítására alkalmas katalizátor kifejlesztéséért, David Evans és Steven Ley kémikusokat pedig a szintetikus szerves kémiában elért eredményeiért válogatták a jelöltek közé.

A díjat végül más kapta: a svéd királyi akadémia bejelentette, hogy az amerikai Roger D. Kornberg az idei kémiai Nobel-díj nyerteset. A testület indoklása szerint a tudós a gének aktiválását szabályozó mechanizmus molekuláris alapjainak a megismeréséért érdemesült az elismerésre. "Óriási jelentőségű felfedezésről van szó, amely az őssejt-kutatástól, a betegségek működési mechanizmusának megismerésén át a biotechnológiáig mindenütt hasznosítható a gyakorlatban" - kommentálta a hírt az MTI-nek Dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.

Már apu is

A gének aktiválásában számtalan tényező (faktor) vesz részt. Ezek összessége egy óriási fehérjekomplexum, úgynevezett transzkriptoszóma, amely a "villanykapcsoló" szerepét tölti be. Rákapcsolódik a génre, s működésbe hozza, de ugyanúgy le is állíthatja. Ha ismert, hogy hogyan kapcsolhatók át a gének, néhány hiánybetegség gyógyíthatónak bizonyulhat, de a biotechnológai is profitálhat a felfedezésből.


A génkutató nem az első Nobel-díjas a családban. Édesapja, Arthur Kornberg 1959-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat. A kedves papa tudóstársával, Severo Ochoával együtt azért kapta a kitüntetést, mert felfedezte, hogyan kettőződik meg a DNS-molekula a baktériumsejtekben, és a folyamatot mesterséges körülmények között is sikerült megismételnie.

Nobel örökében

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. A díjhoz tízmillió svéd korona (kb. 290 millió forint) is jár, az elismeréseket az akadémia december 10-én, Nobel halálának évfordulóján adja át.

Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön "a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek". Az orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi díj és a békedíj mellett 1968 óta a közgazdaságtudomány nagyjai is részesülnek e kitüntetésben.

Van 't Hoff kapta először

A díjat először 1901-ben osztották ki, akkor a holland Jacobus Henricus van 't Hoff nyerte a kémiai Nobelt a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért eredményeiért. Tavaly a francia Yves Chauvin, az amerikai Robert H. Grubbs és a szintén amerikai Richard R. Schrock kapták a kémiai díjat. Ők a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéért kapták az elismerést - e módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában.

A 2006-os Nobel-szezon hétfőn kezdődött, amikor bejelentették, hogy az amerikai Andrew Z. Fire és Craig C. Mello kapja az idei orvosi díjat az RNS interferencia felfedezéréért. Tegnap a fizikai Nobel nyertesét hirdették ki, október 9-én a közgazdasági emlékdíj, október 13-án pedig a békedíj nyertesére derül fény. Azt még nem tudni, melyik nap nevezik meg az irodalmi Nobel díjazottját.