|
Az Odyssey építés közben
|
A Mars Odyssey óránkénti 21 ezer kilométeres sebességgel érkezett meg bolygószomszédunkhoz. Közép-európai idő szerint hajnali fél öt előtt négy perccel bekapcsolta fékező rakétáit. Ezt követően megszakadt vele a kapcsolat, mivel a Mars mögé került, de fél óra elteltével az Odyssey ismét jelentkezett, ami azt jelentette: sikerült pályára állnia.
Két kudarc után siker
A pasadenai földi irányítóközpont munkatársai üdvrivalgásban törtek ki a pályára állás hírére. Érthető az amerikai űrkutatók öröme, hiszen 1999 szeptemberében egy keringő-, majd decemberben egy leszállóegységet vesztettek el, és mindkettőt elkerülhető hiba folytán. A két évvel ezelőtti kudarcok miatt jelentős késésbe került a Mars-kutatás tervezett menetrendje, így a mostani küldetés sikere a tudományos programterv folytatását jelenti.
Fagyott vizet keres a szonda
|
A szonda a Mars körül, ahogy a festő elképzeli
|
A szonda jelenleg megnyúlt, tojás alakú pályán kering, és egy fordulatot 19 óra alatt tesz meg. Januárig a Mars légkörét fokozatos fékezésre használva, úgynevezett aerobraking manőverrel kör alakú munkapályára áll, és ekkor már 400 kilométeres magasságban két óra alatt kerüli meg a bolygót. A szonda - amelyet április 7-én indítottak a floridai Cape Canaveralről - 2 és fél éven keresztül gammasugarú spektrométerével azt próbálja meg kideríteni, hogy mintegy méteres mélységben milyen ásványi anyagok mutathatóak ki. Főként fagyott víz nyomaira vadászik majd.
Űrhajósokra veszélyes kozmikus sugárzást is mér
A Mars Odyssey fontos feladata lesz az is, hogy mérje a vörös bolygót érő kozmikus sugárzást, abból a szempontból is, hogy milyen mértékű sugárterhelésnek lennének kitéve egy leendő Mars-expedíció tagjai. A szonda 2004 nyara után is folytatja munkáját, az ezt követő években Marsra szálló űreszközök adatait továbbító reléállomásként.
Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!