Mars körüli pályán az Odyssey szonda

2001. október 24., szerda 11:25

Közép-európai idő szerint szerda hajnalban a Földtől jelenleg 150 millió kilométerre lévő Mars körül pályára állt a 2001 Mars Odyssey nevű amerikai űrszonda, és ezzel a két évvel ezelőtti két Mars-szonda elvesztése után folytatódhat a vörös bolygó űrszondás kutatása.

Az Odyssey építés közben
A Mars Odyssey óránkénti 21 ezer kilométeres sebességgel érkezett meg bolygószomszédunkhoz. Közép-európai idő szerint hajnali fél öt előtt négy perccel bekapcsolta fékező rakétáit. Ezt követően megszakadt vele a kapcsolat, mivel a Mars mögé került, de fél óra elteltével az Odyssey ismét jelentkezett, ami azt jelentette: sikerült pályára állnia.

Két kudarc után siker

A pasadenai földi irányítóközpont munkatársai üdvrivalgásban törtek ki a pályára állás hírére. Érthető az amerikai űrkutatók öröme, hiszen 1999 szeptemberében egy keringő-, majd decemberben egy leszállóegységet vesztettek el, és mindkettőt elkerülhető hiba folytán. A két évvel ezelőtti kudarcok miatt jelentős késésbe került a Mars-kutatás tervezett menetrendje, így a mostani küldetés sikere a tudományos programterv folytatását jelenti.

Fagyott vizet keres a szonda

A szonda a Mars körül, ahogy a festő elképzeli
A szonda jelenleg megnyúlt, tojás alakú pályán kering, és egy fordulatot 19 óra alatt tesz meg. Januárig a Mars légkörét fokozatos fékezésre használva, úgynevezett aerobraking manőverrel kör alakú munkapályára áll, és ekkor már 400 kilométeres magasságban két óra alatt kerüli meg a bolygót. A szonda - amelyet április 7-én indítottak a floridai Cape Canaveralről - 2 és fél éven keresztül gammasugarú spektrométerével azt próbálja meg kideríteni, hogy mintegy méteres mélységben milyen ásványi anyagok mutathatóak ki. Főként fagyott víz nyomaira vadászik majd.

Űrhajósokra veszélyes kozmikus sugárzást is mér

A Mars Odyssey fontos feladata lesz az is, hogy mérje a vörös bolygót érő kozmikus sugárzást, abból a szempontból is, hogy milyen mértékű sugárterhelésnek lennének kitéve egy leendő Mars-expedíció tagjai. A szonda 2004 nyara után is folytatja munkáját, az ezt követő években Marsra szálló űreszközök adatait továbbító reléállomásként.