Mária
-7 °C
3 °C

Honnan jön a kőolaj?

2004.05.29. 10:40
Egyes kutatók véleménye szerint a "fekete arany" a metán nagy nyomáson spontán kialakuló változata lehet, ilyen formában pedig akár folyamatosan keletkezhet a földkéregben. A geológusok többsége szerint ez süketség.
Egyes kutatók megkérdőjelezik a mintegy 250 éve megfogalmazott elméletet, amely szerint a kőolaj évmilliók alatt, történelem előtti élőlények szerves maradványaiból keletkezett.

A földkéregben rejtőző olaj- és gázkészletek kialakulásával kapcsolatban létezik egy alternatív elmélet, amely támogatói szerint módosíthatja a globális olajtartalékkal kapcsolatos becsléseket.

Ezen elmélet szerint a felszínre jutó kőolaj nagy része nem fosszilis eredetű, hanem rendkívüli mélységben szervetlen anyagokból képződött. Ezt a lehetőséget a múlt század 50-es és 60-as éveiben orosz és ukrán kutatók komolyan vizsgálták, és mind a mai napig vannak ilyen kutatások.

A beszámolók szerint a szervetlen keletkezés elméletére alapozva sikeres kutatófúrások történtek a Kaszpi-tenger térségében, Nyugat-Szibériában és a Dnyeper-Donyeck medencében.

Maradványokból keletkezett

A kőolaj és a földgáz keletkezését magyarázó elfogadott elmélet szerint ezek a szénhidrogének sokmillió évvel ezelőtt elpusztult növények és állatok maradványaiból keletkeztek.

A 250 évvel ezelőtt Lomonoszov által megfogalmazott tézis szerint a mélybe kerülő üledékes rétegek a rendkívüli nyomás és hőmérséklet hatására, rendkívül lassan alakultak át.

Nem volna elég

Orosz és ukrán geológusok viszont azzal érvelnek, hogy az olajmezők kialakulása olyan rendkívüli nyomást igényel, amely csak a földkéreg ember számára mindmáig elérhetetlen mélységeiben uralkodik.

Ezen kívül az üledékes rétegekben nem fedezhető fel elegendő szerves anyag ahhoz, hogy kialakulhassanak az óriás olajmezők.

Az olaj szervetlen keletkezésének elmélete az elmúlt időkben Nyugaton is egyre nagyobb figyelmet kap. Thomas Gold, a Cornell egyetem nyugalmazott csillagásza, a neutroncsillagok elméletének kidolgozója szerint a Föld keletkezése során a mélyben rekedt hidrogén és szén a kőzet repedésein keresztül fokozatosan a felszín közelébe jutott.

Gold szerint a kőolajban talált szerves anyagok jelenléte magyarázható a szélsőséges körülmények között életlépes baktériumok anyagcseréjével.

A szervetlen elmélet felkarolói emellett emlékeztetnek arra, hogy néhány jelenségre nincs még megfelelő magyarázat. Az olajmezők például szinte mindig tartalmaznak biológiailag semleges héliumot.

Sziklából olajat

Az elméletére alapozva Gold rávette a svéd állami energia tanácsot, hogy végezzenek próbafúrásokat olyan sziklában, amelyet egy ősi meteorit becsapódása repesztett meg nagy területen.

A fúrás az elmélete jó próbájának ígérkezett, mert a szikla bizonyosan nem volt üledékes eredetű, és nem tartalmazta sem növényi sem tengeri életformák maradványait. A fúrás végül sikeres volt, bár nem bukkantak elegendő olajra ahhoz, hogy gazdaságilag megérje a kitermelés.

Utánaszámoltak

Orosz kutatók eközben kísérletekkel és elméleti megfontolásokkal is igazolni látják az anorganikus elméletet.

A moszkvai tudományos akadémia kutatói egy houstoni olajcég vezetőjével, J. F. Kenney-vel együttműködve elsőként a kőolajat alkotó szénhidrogének kémiai energiáját tekintették át.

Érvelésük szerint a szerves anyagok, például a cukor lebomlásakor csak a legegyszerűbb szénhidrogén (metán) illetve széndioxid keletkezik.

Az elhullott élőlényeket alkotó, erősen oxidálódott szénvegyületek lebomlásakor a hosszú szénláncú szénhidrogének komplex keverékének képződése természetes körülmények között termodinami okokból nem lehetséges.

A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelentetett beszámolójukban viszont azt állítják, hogy metánból nagy nyomáson és hőmérsékleten spontán keletkezhet etán és oktán. Ilyen formában a kőolaj a metán nagynyomáson kialakuló változata lehet, mint ahogy a grafit nagy nyomáson gyémánttá alakulhat át.

Az olaj képződéséhez alkalmasnak tartott körülmények a földkéregben mintegy 100 kilométeres mélységben uralkodhatnak, teljesen ismeretlenek viszont a felszíni üledékes rétegekben, amelyek hagyományosan a kőolaj keletkezési helyének számítanak.

Felborulna minden

Ha igaznak bizonyul a szervetlen keletkezés elmélete, az befolyásolhatja a Föld olajkészletére vonatkozó becsléseket. A hagyományos elveket felrúgó magyarázatot azonban elveti a legtöbb geológus.

Érvelésük szerint a kitermelésre érdemesnek talált olajmezők szénhidrogénjei szegények 13C izotópban, hasonlóan a szárazföldi és tengeri növényekhez. Ezzel szemben a szervetlen eredetű szénhidrogének, például a metán magasabb 13C arányt mutatnak.

Az Index által megkérdezett magyar szakértők szerint az országban komolyan senki nem foglalkozik az anorganikus elmélet lehetőségével. Az egyik szakértő ragaszkodott hozzá, hogy a habókos ötlet mentén még sehol nem végeztek próbafúrást, leginkább a siker csekély reménye miatt.

Az amerikai olajkutató geológusok társasága idén júliusban mindenesetre konferenciát rendez az olaj keletkezését eltérő módon magyázó elméletek bizonyítékainak áttekintésére. Az olaj Becslések szerint az emberiség 120 milliárd tonna kőolajat használt már fel. Az éves felhasználás jelenleg 3,5 milliárd tonna. A maradék készletre vonatkozó becslések erősen szóródnak, szolíd vélemények szerint 140 milliárd tonnát rejthet még a földkéreg. 2003-ban a világ energiaigényének több mint harmadát fedezték kőolajjal.