Judit
-2 °C
8 °C

Titkos gondolatokra is fényt derít az online fókuszcsoport

2006.06.02. 11:00
Mit gondol, Gyurcsány Ferenc kampánystábja miért döntött a táncolós miniszterelnöki videó megjelentetése mellett? Elhitte, hogy véletlenül szivárgott ki? Vagy talán a kormánytanácsadók hetekig görcsöltek különféle kutatásokkal, míg végül úgy találták: tetszeni fog a népnek, ha felrobbantja a diszkóbombát a miniszterelnök? Hogy lehet gyorsan kideríteni, mi van a fejekben? A technológiai fejlődés a piac- és társadalomtudományi módszerekre is hatott, összefoglaltuk mit tett az internet.

A piac- és véleménykutatók legszívesebben kristálygömböt, esetleg gondolatolvasó masinát használnának, de amíg erre nincs lehetőségük, maradnak a kevésbé izgalmas módszereknél. A kutatási módszerek két nagy csoportja ismert: a nagy mintán, kérdőíves felmérésre alapozó, statisztikai eredményekkel értékelő kvantitatív, illetve az érzések, attitűdök megértésére törekvő kvalitatív módszerek. Utóbbi csoportba soroljuk az interjút, a részt vevő megfigyelést és a fókuszcsoportot.

Vélemény az interneten

A fókuszcsoport meghatározott témában (mint például a pártpreferenciáról, a sör ízéről, vagy a tamponreklámmal kapcsolatos véleményekről) zajló másfél-kétórás csoportos beszélgetés nyolc-tíz résztvevővel. A beszélgetést moderátor vezeti, akinek az a feladata, hogy kordában tartsa a vitát, és figyelje a csoportdinamikát. Az interjúval szemben a fókuszcsoport előnye, hogy a résztvevők egyéni élményeik közös megvitatása által akár tudattalan viselkedési szándékokat is kinyilvánítanak. A beszélgetés során biztosabb eredményt kap a kutató például Torgyán József személyiségének szimpatikus elemeit illetően, mint az interjú, vagy egy feleletválasztós teszt segítségével.

A szélessávú internet terjedését a leleményes társadalomtudósok a kvalitatív módszerek online hasznosítására fordították, a Szilícium-völgyben ma már online fókuszcsoport-csoportokba tömörülnek az interneten mérő kutatóintézetek.

Az online fókuszcsoport interjúalanyait interneten, vagy telefonon toborozzák. Amikor összegyűlik a kutatási témához szükséges létszám, az alanyok egy meghatározott időben bejelentkeznek a kutatói portálon. A beszélgetés a hagyományos fókuszcsoportok menete szerint zajlik, a vita mellett a chat-felületen a moderátor képeket, videó-bejátszásokat, szövegeket küldhet az alanyoknak.

Az online olcsóbb és jobb

Síklaki István szociálpszichológus, az online fókuszcsoport-kutatással Magyarországon egyedüliként foglalkozó Meroving Kft. vezetője szerint az online és a személyes kutatás között három fő különbség adódik, ezek mindegyike az eltérő kommunikációs mód miatt számít a kutatás kimenetelét illetően. "Az egyik a metakommunikációs csatorna jelentősége, amennyiben elfogadjuk azt az általános véleményt, hogy a csevegőszoba nem kedvez a nem-verbális kommunikációs elemek érvényesülésének. A másik az anonimitás, a harmadik a szóbeli és írásbeli kommunikáció különbsége" - fogalmazott.

A hagyományos személyes helyzet azzal a veszéllyel jár a kutatásra nézve, hogy a felek egymásra hangolódnak, és öntudatlanul is egymás hallgatólagos elvárásainak igyekeznek megfelelni. Ezt az online helyzetből adódó viszonylagos elszigeteltség kizárja. "A csoport résztvevői a saját környezetükben, a saját képernyőjük és billentyűzetük előtt sokkal nagyobb mértékben képesek megőrizni egyéni szuverenitásukat" - mondja Síklaki.

Az online módszer hátránya, hogy kell hozzá internethozzáférés, és minimális felhasználói ismeret. Síklaki István szerint az előnye azonban, hogy lényegesen (húsz-harminc százalékkal) olcsóbb, mint a hagyományos változat. "A módszertani jelentősége azonban még ennél is nagyobb, ugyanis az alanyok anonim módon, egy választott nicknév alatt beszélgetnek, emiatt sokkal megbízhatóbb az eredmény. Kizárja a személyes szituáció okozta torzítást, és a kutatónak történő megfelelni akarást is csökkenti" - mondta az Indexnek.