Miklós
-7 °C
2 °C

Egymást előzik a bolygók

2002.04.05. 08:44
Kapcsolódó cikkek (1)
Egy évszázadig biztosan nem fordul elő az április végén feltűnő csillagászati jelenség. A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz egy egyenes mentén sorakozik fel az égbolton.
Hasonló konstelláció két évvel ezelőtt is előfordult, de akkor a Nap helyzete miatt nem volt látható. Akkor az okkult tévhitek rajongói között olyan rémtörténetek terjedtek, hogy a Földet a felsorakozó bolygók leránthatják a pályájáról, vagy szélsőséges árapályjelenséget váltanak ki.

Idén se lesz vége a világnak

A Föld természetesen túlélte azt a helyzetet is, és a BBC által megszólaltatott csillagászok szerint a bolygók idei látványos sorakozója miatt sem kell senkinek aggódnia. Az öt bolygót távcső nélkül április 20-tól lehet megfigyelni az égbolton.

A legkedvezőbb időpont naplemente után fél órával lesz, mesterséges fényforrásoktól távol fekvő helyen, ahol tiszta a horizont - mondta Robert Warren, a Greenwich-i Királyi Obszervatórium munkatársa. Nyugat felé, kissé balra attól a ponttól, ahol a Nap lebukott a horizont alá, fel fognak tűnni a bolygók, a Naptól való távolságuk sorrendjében.

A Merkúr fakó fénye a Naphoz igen közel, alig néhány fokkal a horizont felett tűnik majd fel. A másik végpont, a Jupiter 60 fokra, vagyis igen magasan helyezkedik majd el. A naplementét követően néhány óra alatt mindegyik bolygó követi a Napot, csaknem egyenes vonalban tűnnek el a horizonton.

A következő két-három hét folyamán a bolygók látszólag egymáshoz közelednek, és az egyenes vonal is felbomlik. Május 4-én a Szaturnusz megelőzi a Marsot, és ha Vénusszal hármasban háromszög alakzatban látszanak. A Hold gyakran feltűnik az égbolt ugyanezen részén, éjszakáról éjszakára egyre előrébb ugorva közöttük - mondta Robert Warren.

Korábban érthetetlen volt a jelenség

Sok csillagászati jelenség tűnik fel és múlik el rövid idő alatt, de a most megfigyelhető azért különleges, mert tökéletesen szemlélteti, ahogy a planéták (görögül annyit tesz: vándorló csillagok) mozognak. Az égbolt többi részétől látszólag függetlenül mozgó bolygók útját az ókori csillagászok nem értették, nem volt magyarázatuk arra, hogyan előzhetik meg egymást - mondta a csillagász.

Öt bolygó egy sorba rendezve olyan megfigyelési lehetőséget kínál, amilyen a következő száz év során nem ismétlődik meg. Ugyan hasonló csoportosulás 2040-ben és 2060-ban is előfordul, de a bolygók nem állnak majd olyan közel egymáshoz, hogy puszta szemmel megfigyelhetőek lennének.

A bolygósor feltűnését egy másik csillagászati érdekesség előzte meg. Az elmúlt 8 év legfényesebb üstököse az elmúlt néhány hét során a nyugati égbolton naplemente után volt látható. A japán és kínai felfedezőiről elnevezett Ikeya-Zhang csak néhány hete bukkant fel a belső Naprendszerben. Utolsó megfigyelését az 1600-as években jegyezték fel.