Árpád
-2 °C
9 °C

Oltás készül a Fekete Halál ellen

2001.10.04. 15:12
Brit kutatók feltérképezték a pestist okozó baktérium teljes genetikai struktúráját. Az áttörés révén kezeléseket dolgozhatnak ki a történelem során milliók halálát okozó betegség ellen, melyet mostanában sokan a bio-terrorizmus egyik lehetséges fegyverének tartanak.
A pestisbaktérium, a Yersinia pestis egy dinamikusan és gyorsan fejlődő organizmus. Több ezer évvel ezelőtt, egy sokkal szelídebb baktériumból, a Y. pseudotuberculosisból alakult ki. Fejlődéstani szempontból igen rövid idő alatt a pestisbaktérium megszerezte azt a képességet, hogy bolhákról átkerülhessen az emlősökre, illetve hogy a bélrendszer helyett a vérben éljen. Feltehetően nem szándékosan, de azt is sikerült elérnie, hogy halálos kimenetelű duzzanatokat, köhögést, és vérzékenységet idézzen elő.

A pestis
A betegség gyógyítható, ha időben felfedezik. Az utolsó nagy járvány 1994-ben Indiában 855 áldozattal járt. Az utolsó angol pestises beteg a BBC szerint 1913-ben halt meg. A kórokozót elsőként 1894-ben izolálta Alexander Yersion bakteriológus. Az általa vizsgált szövetminta egy 1892-ben Coloradóban elhunyt állatorvostól származott, aki azután lett beteg, hogy egy pestissel fertőzött macska rátüsszentett.
A baktérium genetikai felépítését a Cambridge-i Sanger Centre-ben dolgozó kutatócsapat fejtette meg, Julian Parkhill vezetésével. Sikerült kimutatniuk néhány olyan gént, melyet a Y. pseudotuberculosis mutáns változatánál alakult ki, és amelyek révén a baktérium gyilkos képességekre tett szert.

Ezek például olyan gének, melyek méreganyagok termelésével lehetővé tették, hogy a baktérium bolhákat is megfertőzzön. A kutatók szintén felfedeztek egy sor olyan gént, melyeket a megváltozott körülmények között kiiktatott a pestisbaktérium.

Majd magától kipusztul?

A Y. pestis a leprabaktériumhoz hasonló genetikai felépítéssel rendelkezik. A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk arra, hogy a pestis kórokozója még most is fejlődik, és egyszer még olyan organizmussá is válhat, amely nem jelent veszélyt a gazdaszervezete sejtjeire.

Ennek ellenére a párizsi Pasteur intézet két tudósa, Stewart Cole és Carmen Buchrieser a BBC-nek adott interjúban arra figyelmeztettek, hogy ha lassan ki is hal a pestis, a folyamat igen lassú lesz. Szerintük a kórokozó genetikai felépítésének megismerését arra kellene felhasználni, hogy a betegség többet ne üthesse fel a fejét, és az ilyen biológiai fegyvereken barkácsolók számításait eleve keresztülhúzhassák.

Az internetre kerül az információ

pestisbaktérium
A genetikai térkép részletei az internetre is felkerülnek, így a kutatók a világ minden tájáról szabadon hozzáférnek az információkhoz. A baktérium pontos felépítésének nyilvánosságra hozatala olyan előnyökkel jár, melyek elhalványítják annak veszélyét, hogy valaki esetleg pusztításra használja az információt - mondta Rick Titball, a dél-walesi Porton Down kémiai és biológiai védelmi központ műszaki igazgatója.

Sokkal értékesebbek az adatok azok számára, akik oltásokat vagy antibiotikumokat akarnak kifejleszteni. Az információk nyilvánosságra hozásával gyorsíthatóak a kutatások, különösen az olyan fejlődő országokban, ahol nem rendelkeznek a megfelelő fejlett berendezésekkel.

A pestis kórokozójának genetikai dekódolása segített egy olyan oltóanyag kifejlesztésében, melyet most tesztelnek klinikai körülmények között - mondta Rick Titball.

Még ma is jelen van

A pestis, más néven fekete halál a 14. és a 17. század között Európa és Ázsia lakosságát tizedelte meg. Becslések szerint egyedül a 14. században 200 millió áldozata volt. Egyes félelmek szerint a klímaváltozás és a globalizáció együttes hatására a betegség újra felütheti a fejét a fejlett világban.

Bár a betegség már nem tartozik Európa legfontosabb egészségügyi problémái közé, a világ egyes részeiben még mindig jelen van. Évente mintegy 3 ezer esetet jelentenek az ENSZ alá tartozó WHO-nak.