Mária
-7 °C
3 °C

A politikai hit mint drog

2006.02.07. 10:30
Az amerikai Emory Egyetem kutatói bepillantottak a rendíthetetlen párthívek agyába, hogyan dolgozzák fel a kedvencük szavahihetőségét megkérdőjelező információkat.
Az Emory Egyetem kutatói a 2004-es amerikai elnökválasztás előtti három hónapban elkötelezett demokratákat és republikánusokat tettek a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó berendezésbe, és kíváncsian nézték, milyen agyterületeik aktiválódnak, miközben véleményt formálnak és ítéletet alkotnak különféle politikai kérdésekről.

A kísérlet során az alanyok először egy állítást olvastak Bushtól vagy Kerrytől, majd kaptak egy újabb állítást, mely azt dokumentálta, hogy nyilvánvaló ellentmondás van kedvencük szavai és tettei között. Ezt követően megkérték őket, értékeljék, mekkora is ez az ellentmondás. Végül kínáltak nekik egy felmentő állítást, mely kimagyarázza az ellentmondást, és újra értékelniük kellett kedvencük szavai és tettei közötti viszonyt.

A kísérleti alanyok saját jelöltjük esetében tagadtak mindenféle ellentmondást, a másik jelölt - és egy harmadik, semleges kontrollszemély - esetében viszont nem okozott gondot a megállapítása.

És mit mutatott az fMRI?

Egyáltalán nem nőtt azoknak az agyterületeknek az aktivitása, amelyek általában a tudatos gondolkodás során működnek. Inkább az érzelmek megzabolázásával és a konfliktusok megoldásával összefüggő agyterületek aktiválódtak, ismertette az eredményt Drew Westen, az egyetem klinikai pszichológiai tanszékének vezetője az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.

Amint az alanyoknak sikerült elfogult következtetésre jutniuk - vagyis megtalálták a módját azoknak az információknak a figyelmen kívül hagyására, amelyektől racionálisan nem lehetne eltekinteni -, nem egyszerűen a negatív érzelmeket közvetítő agyterületeik kapcsolódtak ki, hanem az agy jutalmazó rendszere is aktiválódott. Akárcsak a drogosoknál, amikor megkapják az adagjukat, teszi hozzá Westen. Úgy tűnik, addig forgatták kognitív kaleidoszkópjukat, amíg arra a konklúzióra nem jutottak, amire akartak, és utána masszív megerősítést is kaptak a negatív érzelmi állapotok megszűnésével, illetve a pozitívak aktiválódásával.

Figyelemre méltó, hogy a gondolkodással és az érzelmek tudatos elnyomásával leginkább összefüggő agyterületek aktivitása egyáltalán nem növekedett. Az eredmény azt sugallja, magyarázza a kutató, hogy az elfogult ítéletekre vezető, érzelmek által irányított folyamatok nem tudatosak, és különböznek a normális gondolkodási folyamatoktól, amikor az érzelmek nem játszanak erőteljes szerepet.