Biológiai magyarázata lehet a politikai irányultságnak
A politikai attitűdök vizsgálatánál hagyományosan a környezeti hatásokra koncentrálnak a kutatók: milyen iskolába járt a vizsgált személy, szüleinek milyen volt a politikai irányultsága, milyen vallású, milyen mértékű a médiafogyasztása. Most egy nebraskai kutatócsoport egy esetleges biológiai magyarázattal szolgált.
A kutatók azt remélik, eredményeik segítenek megérteni majd, miért olyan nehéz megváltoztatni a szavazók választói magatartását, írja a BBC. A vizsgálatban 46 önkéntes nebraskai polgár mondta el véleményét olyan kérdésekben, mint a patriotizmus, az iraki háború, a segélyezés vagy a halálbüntetés. A határozott véleménnyel rendelkező kísérleti alanyokat két hónappal később vizsgálták tovább, képekre és hangokra adott reakcióikat dokumentálták.
A képek között volt például egy férfi, aki az arcán terpeszkedő óriási póktól retteg, vagy egy nyílt seb, amiből kukacok másztak el. Az alanyokat a sokkoló képek mellett váratlanul felharsanó, hangos zajokkal is ijesztgették a kutatók.
A kutatók felmérték az önkéntesek pislogását és bőrük elektromos vezetőképességét, ebből ki tudták számolni félelmük mértékét, vagyis, hogy mennyire érzékenyek a riasztó hangokra és képekre. Azt vették észre, hogy azok a kísérleti alanyok, akiket könnyű volt megijeszteni, inkább a jobboldalhoz, a republikánus szárnyhoz kötődtek: például inkább egyetértettek a halálbüntetéssel és elutasították az abortuszt.
A vezető kutató magyarázata szerint ezek a politikai attitűdök védelmet jelentenek az önkéntesek társadalmi közösségében. „Olyan dolgokat kérdeztünk, amiket úgy hívunk, hogy a társas egység védelme. Minden közösségben – az is lehet, hogy ez csak az Egyesült Államokra vonatkozik – vannak olyan egységek, amit a kívülállóktól meg akarunk védeni. Például, ha a bevándorlók ellen vagyunk és védelmezzük a patriotizmust, akkor olyan vezetőt fogunk választani, aki megvéd a kívülállóktól”, mondta John Hibbing, a Nebraska Egyetem munkatársa.
A kutatócsoport hangsúlyozta, hogy a vizsgálatnak nincs semmilyen politikai relevanciája, bár Dr. Hibbing szerint segíthet megmagyarázni a konok választói magatartást, vagyis, hogy például egy politikai vitában miért olyan nagyon nehéz megváltoztatni valakinek a véleményét. „Az emberek különbözőképpen tapasztalják meg a fenyegetettséget, nagyon különböző pszichológiai orientációink vannak. Nem lehet tudni, hogy pontosan honnak jönnek, lehetnek genetikusak, lehetnek a szocializáció termékei, valahonnan a gyerekkorból, de azt lehet tudni, hogy mélyek és reflexszerűek, így nem lehet őket egyik pillanatról a másikra megváltoztatni”, fogalmazott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
