Miklós
-7 °C
2 °C

Agyszkennerrel a rasszizmus nyomában

2005.05.09. 12:15
Az agy félelmet regisztráló része túlzott aktivitást mutatott, amikor a tesztalanyoknak fekete bőrű emberek fényképeit mutatták, függetlenül attól, hogy ők maguk milyen rasszhoz tartoztak, jelentette be egy kutatócsoport. A tudósok szerint a rasszizmus oka az amerikai kultúrában keresendő.

A rasszizmus fiziológiai nyomait fedezték fel nemrég az emberi agyban a Kaliforniai Egyetem, a UCLA kutatói. A tizenegy fehér és nyolc fekete bőrű alany részvételével végzett kísérletekből az derült ki, hogy a fekete bőrű ember látványa érdekes módon félelmet ébreszt nemcsak a fehér bőrű, hanem a fekete emberekben is, írta a New Scientist.

A kísérlet résztvevői három feladatot kaptak: először fényképeket kellett párosítaniuk az alapján, hogy fekete vagy fehér bőrű személyeket ábrázolnak-e, ezután pedig el kellett mondaniuk, hogy egy-egy fotón "afrikai amerikai" vagy "kaukázusi amerikai" - fekete vagy fehér bőrű ember - látható-e. A harmadik feladat kontrollcéllal került a tesztbe: az alanyoknak geometriai formákat kellett összepárosítaniuk.

A teszt alatt a kutatók funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálóval (fMRI) figyelték, hogyan viselkedik a tesztalanyok agyának a félelemre és a veszélyérzetre működésbe lépő része, az amygdala. Azt tapasztalták, hogy a fekete bőrű embert ábrázoló fotók látványára a szerv aktivitása minden esetben megnőtt.

Félelmet kelt a fekete

Az amygdala
#alt# Az amygdala, amit alakja miatt magyarul mandulamagnak is neveznek, az agy limbikus részében található. Az agykutatók azt tartják róla, hogy fontos szerepet játszik az érzelmek regisztrálásában. Az ember és az állatok esetében is az amygdala felelős többek között a félelem- vagy az örömérzet kialakulásáért. Az amygdala rendellenes működésének tudható be számos olyan betegség és rendellenesség, mint az autizmus, a különböző fóbiák, a depresszió és a narkolepszia.
A New Scientist szerint korábban is végeztek már hasonló kísérletet, de csak fehér tesztalanyokkal, így a kutatók nem lehettek biztosak abban, hogy a megnövekedett amygdala-aktivitást nem csak a meglepetés, a "csoporton kívüli" egyedek látványa váltotta-e ki. Most a fekete résztvevők esetében nem játszhatott szerepet az újdonságfaktor, ők mégis félelemmel reagáltak saját rassztársaik látványára. A kutatást vezető Matthew Lieberman elmondta: ebből arra lehet következtetni, hogy a feketék a mindent átható kulturális utalásokból megtanulták, hogy saját a bőrszínüket a félelemmel hozzák összefüggésbe. Lieberman szerint az eredmény az amerikai társadalomban kialakult képet tükrözi, az amerikaiakban pedig általában "nem túl pozitív" kép él a fekete bőrűekről.

Szóban győz a gátlás

A professzor arra azért felhívta a figyelmet, hogy a megnövekedett amygdala-tevékenység nem feltétlenül jelent faji előítéletet. További furcsaság, hogy amikor a tesztalanyoknak szóban kellett rasszok szerint párosítaniuk a fotókat, az amygdala nyugton maradt. A műszerek azt mutatták, hogy beszéd közben az amygdala helyett az agynak az a része lépett működésbe, amely az impulzusok ellen harcol és a gátlásokat irányítja.