Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Szakképzett baktériumok?

2004.12.23. 11:00
A jövő számítógépei nem elektromos jelekkel, hanem fénnyel kommunikálnak majd, és ehhez nanoméretű diódák szükségesek. Ennek legyártására baktériumokat alkalmaznának.
A számítástechnika jövője még bizonytalan, pár évente megváltozik az egész gyártástechnológia. A legérdekesebb elképzelés valószínűleg a baktériumok számítástechnikai munkásként történő alkalmazása.

Új utakon

A New Scientist beszámolója szerint a Texasi Egyetemen valami ilyesmivel próbálkoznak. A kutatók szerint a következő generációs optikai számítógépeket már mikrobák készíthetik, egészen pontosan nanokristályokat készítő baktériumok. Ezek az apró élőlények képesek ugyanis arra, hogy megfelelő kényeztetés esetén olyan hétköznapi eszközöket készítsenek, mint a tranzisztor, vagy a nanométeres fénykibocsátó dióda.

Ez utóbbi szerkezet igencsak hasznos lehet, a kutatók szerint ugyanis a jövő számítógépei nem elektromos jelek, hanem fényimpulzusok segítségével továbbítják az adatokat. Ilyen méretek mellett már kvantumfizikai hatásokról beszélhetünk, ezért aztán nagyon fontos, hogy a fényimpulzusokat kibocsátó ledek alakja, mérete és struktúrája pontosan megtervezhetővé váljon.

Mivel ilyen kis méretben meglehetősen nehéz bármit is létrehozni, a kutatók szétnéztek a biológia világában és olyan munkást kerestek, aki hajlandó az előre megadott paraméterek szerint legyártani a kristályokat. A terv jónak tűnt, de a Texasi Egyetem kutatói maguk is meglepődtek amikor valósággá vált elképzelésük.

Megtömték

Befogták a kólibaktériumot, és megvárták, amíg elfogyasztotta az elkülönített ionokat. A baktérium feldolgozta a kadmium-, és szulfidionokat, majd ezek reakciójából létrejöttek a nanokristályok. Egy átlagos baktérium élete során tízezer kristályt tud legyártani, ezek mérete kettő-öt nanométer között mozog, ami egy hajszál vastagságának a huszonötezred részét jelenti.

Ugyanakkor a neheze még hátravan. A kutatóknak ki kell kísérletezniük, hogy mi befolyásolja a legyártott kristályok méretét. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kifejlesztett módszer optikai processzorok gyártására is alkalmas legyen. A Utahi egyetemen dolgozó Dennis Winge szkeptikus. Végzett már hasonló kutatásokat, de ha képes is volt növelni a kristályok méretét, képtelen volt kontrollálni a változást.

A Texasi Egyetemen még keresik a megoldást. A kólibaktérium kezes jószág, laboratóriumi körülmények között viszonylag könnyen irányítható, ezért a kutatók remélik, hogy rövidesen a megfelelő méretű nanokristályok elsőszámú gyártóivá válhatnak.