Judit
-2 °C
8 °C

Ügynökök szűrik a benyújtott találmányokat

2004.07.06. 11:23
Az amerikai kormányzat hosszú évek óta több ezer szabadalmat tart kvázi parkolópályán, eltiltva az eredeti feltalálót az ötlete hasznosításától, a terület további vizsgálatától, sőt a vele esett sérelmek elpanaszolásától. Az indok minden esetben a nemzetbiztonsági megfontolás, és ha a feltaláló megszegi a tiltást, tízezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két éves börtönt kockáztat.
Az USA-ban érvényben lévő szabadalmi törvény (Invention Secrecy Act) több mint fél évszázada megbízhatóan tartja vissza a nyilvánosságtól számtalan feltaláló ötletét. Aki a szabadalmi eljárás megindítása után belefut a "secrecy order" (titoktartási rendelkezés) névre hallgató intézkedésbe, attól bekérik az összes kutatási eredményét és modelljét, és titoktartási nyilatkozatban kell vállalnia, hogy az adott területen nem vizsgálódik tovább.

A titoktartási rendelkezés az eredeti megfogalmazás szerint a nemzetbiztonsági szempontból érdekes találmányokat érintheti, miközben minden egyes a titkosítási rendelkezést évente meg kell újítani. Ennek ellenére folyamatosan több ezer találmány van talonban, állapította meg az amerikai tudósok föderációja (FAS) sőt szerintük az elmúlt években még fokozódott is a titkosítási verseny.

Elbeszélgetnek a külföldivel

Az interneten több helyen hozzáférhető a titoktartási nyilatkozat állítólag hiteles szövege. Ennek alapján a secrecy order alá vont illetőnek részletesen be kell számolnia, kivel osztotta még meg a találmánya részleteit. Ha a további érintett amerikai állampolgár, akkor az esetében szintén a nyilatkozat aláírása a következő lépés.

Az iromány ugyanakkor megtiltja, hogy a külföldi érintetteket a feltaláló értesítse a hivatali döntésről. Ehelyett meg kell adni az ilyen beavatottak nevét, címét, és hogy mely részletekről lehet tudomásuk, ugyanis velük a megfelelő szervek beszélgetnek majd el.

Máshova sem viheti

Ha a feltaláló a tiltás ellenére nyilvánosságra hozza a szabadalmi beadványa részleteit, vagy más országban próbál rá szabadalmat bejegyeztetni, tízezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két éves börtönt kockáztat. A titkosítási rendelkezés hangsúlyozza, hogy kibocsátása nem igazolja semmilyen formában a találmány működőképességét vagy használhatóságát.

Ilyen feltételek mellett sokan már azt tanácsolják, hogy az USA szabadalmi hivatalában (Patent & Trademark Office, PTO) ne is akarjon senki energetikával, gravitációval és szupravezetéssel kapcsolatos találmányt bejegyezni. Ezek ugyanis olyan hívószavak, amelyre a találmányokat megszűrő bizottság azonnal reagál. Az egyik 1971-es, immár nyilvános listában felsorolják, mely területeken eshet be könnyedén a titkosítás.

Veszteségre számíthatnak

A FAS szerint minden egyes USA-ban benyújtott szabadalommal szemben "megállítási joga" van többek közt az amerikai hadsereg, haditengerészet és légierő, az energetikai tárca, a NASA és az NSA képviselőinek. Korábban a védelmi tárcával szerződött cégek számíthattak a szabadalom titkosítását kimondó határozatra.

Az USA területén lehetséges terrortámadások árnyékában azonban független civil vállalkozásokat is gyakrabban köteleznek a technológia nemzetbiztonsági megfontolásokból történő átadására, miközben az eljárásban kézzelfogható pénzügyi veszteség éri őket, emlékeztetett egyik összeállításában a CNet.

Titkos gumicsónak

A rakétavédelmi rendszerek fejlesztői eleve katonai megrendelésekre számítanak, és már a szabadalmi beaványuk is részben titkosított elemekből áll. Másokat viszont derült égből ér a kisajátító határozat, mert például hálózati biztonsági alkalmazást készítenek vagy a bankok számára arcfelismerő rendszert próbálnak összeütni.

Ilyen esetekben is könnyen lecsaphat a secrecy order, a döntés indoklásához pedig elegendő. ha a kormányzati hivatalnokok szerint a szabadalmi beadvány nyilvánosságra kerülése nemzetvesztő következményekkel járna.

Az amerikai titkosítási őrület a kilencvenes évek elején tetőzött, akkor egyes években hatezernél is több találmány számított tabunak. 1993-ban például nagysebességű fényképezési eljáráson dolgozó cégek, felfújható csónakok gyártói is bekerültek a titkosításra jelöltek közé. Róluk valószínűleg azért lehet tudni, mert megúszták a minősítést.

Csak sejteni lehet, mi a bibis

Mivel ma már nem nyilvánosak az elbírálás feltételei, igen nehéz a szabadalomra ácsingózóknak előre megjósolniuk a beadvány sorsát. Már a fentebb említett 1971-es lista alapján veszélyben voltak a 70-80 százalékos hatékonyságú energia-átalakító technológiák, és a 20 százaléknál jobb hatásfokú napelemek.

A FAS statisztikái szerint a szeptember 11-i sajnálatos eseményeket követően jelentősen megugrott az állam által felügyelet alá vont szabadalmak száma. A szervezet legaggasztóbbnak mégis az egyszerű magánembert érintő ügyek megszaporodását tartja. A 2002-2003-as pénzügyi évben hozott 133 secrecy order közül 75-öt magánszemély kapott kézhez.

Osztódással szaporodnak?

A 2001-2002-es pénzügyi év végén összesen 4792 korábbi szabadalom nyilvános hozzáférhetőségét blokkolták az USA-ban, majd egy évvel később a minden egyes esetre kötelező éves felülvizsgálat ellenére ez a szám 4838-ra nőtt. Mielőtt az olvasó megkérdezné, a 12 darabos növekményre nem találtunk sehol magyarázatot.

Bár az amerikai szabadalmi törvény előírja a titkosítás alá vont esetek felülvizsgálatát, az eljárás igen bonyolult, és eltérő a menete a határozat mellett kiálló különböző védelmi szervezetek esetében. Néhány feltaláló azonban foggal-körömmel harcolt az igazáért, és az érdekesebb esetek joghallgatók okulására szemléltető eszközzé változtak.

Magyarországon is működik

Az USA-ban igen kevés ember tudja pontosan, milyen technológiák napvilágra kerülése lehet veszélyes a nemzetbiztonságra nézve. Különleges átvilágítással (security clearance) rendelkező szabadalmi hivatalnokok rostálják meg a beadványokat, és eldöntik, közülük melyeket kell továbbítani például a védelmi fenyegetést csökkentő ügynökségnek (Defense Threat Reduction Agency, DTRA).

Magyarországon a szabadalmi beadványokat a honvédelmi tárca szakértője rendszeres indőközönként minősíti, ugyanis az állami kisajátítás intézménye itthon is létezik. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára azonban bizonyos benne, hogy a feltalálók megfelelő ellentételezést kapnak a titkosított ötletük hasznából. A következő részben részletesen megvizsgáljuk a magyar szabadalmak sorsát.