Tekla
8 °C
13 °C

Ezren is ülhettek Artúr király kerek asztalánál

2010.07.13. 17:30
Kör alakú, fából és kőből emelt, ezer személyt befogadó építmény lehetett Artúr király mondabeli kerek asztala - derítették ki brit kutatók, akik úgy vélik, hogy Camelot várának alapját a közelmúltban Chesterben feltárt római amfiteátrum képezte.

A monda szerint a lovagok a csata előtt Camelot várának kerek asztala körül gyülekeztek, hogy meghallgassák Artúr király utasításait. Brit történészek szerint azonban a legendás asztal alatt nem bútordarabot, hanem egy hatalmas építményt kell érteni, amelyben akár ezer embernek is jutott hely – írja a Daily Telegraph.

A kutatók szerint az építmény kör alakú struktúra volt, ahol az első sorban kaptak helyet a környékbeli nemesemberek, az alacsonyabb rangú személyek pedig a hátrébb lévő kőpadokon helyezkedtek el. A szakértők arra a feltételezésre jutottak, hogy Camelot várának alapját a rómaiak által hátrahagyott amfiteátrum képezhette.

Chris Gidlow Camelot-kutató szerint az első kerekasztal-beszámolókból kitűnik, hogy az nem egy ebédlőasztal, hanem hatalmas találkozóhely volt. "Ismeretes, hogy Artúr király két legjelentősebb ütközetét a Légiók városának (Urbs Legionum) nevezett település közelében vívta. Két ilyen városról volt tudomásunk: az egyik a mai Saint Albans, a másik kilétét azonban rejtély övezte" – magyarázta Gidlow.

A közelmúltban Chesterben feltárt római amfiteátrum, és benne a keresztény vértanúk emlékére állított szentély azonban azt az elképzelést vetette fel, hogy ott lehetett a másik Légiók városa. "A VI. században egy Gildas nevű szerzetes, aki elsőként írta meg Artúr király élettörténetét, mindkét Légiók városáról említést tesz, ahogy a mártíroknak az amfiteátrumban állított szentélyről is. Ez perdöntő bizonyítéknak számít. A szentély felfedezése az amfiteátrumban azt jelenti, hogy Chester adott helyet Artúr király udvarának és a mondabeli kerek asztalának" – összegezte Gidlow.

Artúr király (más néven Arthus) legendás briton király, aki, amennyiben létező személy volt, az V. század végén, illetve a VI. század elején uralkodott, abban az időben, amikor a római légiók elhagyták Britanniát. Alakja Galfred (Geoffrey) of Monmouth 1135-1138 között megírt Historia Regum Britanniae című művéből ismerhető meg, amelyben a szerző korábbi mondákat gyűjtött össze és kerekített ki. Eszerint a brit Ulther Pendragon király és Igerne cornwalesi hercegkisasszony fia volt, aki legyőzte a szászokat, és számos környező területet meghódítva elfoglalta Írországot és Galliát is, majd később Rómával is összetűzésbe került.

A monda szerint azonban végül nem indulhatott Róma ellen, mert unokaöccse, Mordred a király távollétében fellázadt az uralkodó ellen, és elcsábította feleségét, Guennuerát (Guinevrát) is. Három véres csatát vívtak egymással, Artúr végül megölte Mordredet, de maga is halálos sebet kapott. Galfred of Monmouth 1148-ban folytatta a történetet, kiegészítve azt Merlin, a varázsló jövendöléseivel.