Számokat találtak a Kheopsz-piramisban
A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül. Négy szűk járatának a rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a "Király sírkamrájától" a külvilág felé vezet, és egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a "Királyné sírkamrájából" indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először.
A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese, a Leedsi Egyetem, amelynek szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan "bogárral", amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát, olvasható a Discovery News hírei között.
A robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, és kamerája elég apró volt ahhoz, hogy a mészkő ajtón lévő parányi lyukon benézzen. A robot 4500 éves feliratokat talált. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt a rejtett kamra padlóján látható három, vörös okkerrel festett ábra keltette fel. Luca Miatello független kutató, az óegyiptomi matematika szakértője szerint hieratikus számokról van szó.
"Jobbról balra olvasandók és a 100-as, 20-as és 1-es számot jelölik. Az építők egyszerűen megjelölték az akna hosszát, amely 121 királyi könyök, avagy kubik" - magyarázta Luca Miatello. Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mintegyike 4 ujjból.
Mint Luca MIatello kiemeli, a vörös jelzések az egykori építők "feljegyzései". A hajdani szakemberek a piramis járatait precíz matematikai számítások alapján tervezték meg. Luca Miatello magyarázatát lehetségesnek tartja Záhi Havvász kollégáival, akik szerint a két fő alakzat valóban 21-re hajaz. James P. Allen, a Brown Egyetem egyiptológusprofesszora is lát rációt Luca Miatello elméletében. "A jeleket nem könnyű olvasni, ám Luca Miatello magyarázata teljességgel hihető" - fogalmazott James P. Allen, a piramisszövegek egyik legnevesebb szakértője.