Nem Kassán múlott a magyar hadüzenet?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Oroszországban előkerültek Werth Henrik magyar vezérkari főnök hadifogságban tett kihallgatási jegyzőkönyvei. A szövegben fontos utalások vannak arról, hogy Magyarország mindenképpen hadba lépett volna a Szovjetunió ellen a második világháborúban, Kassa bombázása csak ürügynek kellett.
Varga Éva levéltáros és Vaszilij Hrisztoforov orosz történész fontos kutatási eredményről számoltak be egy budapesti konferencián. Eszerint a kassai bombázástól függetlenül eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. A kutatók hozzáférhettek Werth Henrik több vallomásához, amelyeket szovjet fogságban tett. Werth volt a hadba lépéskor a vezérkari főnök Magyarországon.
Magyarország hivatalosan azért üzent hadat a Szovjetuniónak, mert 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek szovjet gyártmányú bombákat dobtak Kassára. A szovjetek azonban tagadták, hogy ők támadtak volna. A bombázásban több mint harmincan meghaltak. A magyar történelem egyik rejtélye, hogy kik és miért bombázták Kassát. A kormány mindenesetre nagyon gyorsan, még aznap döntött a hadba lépésről, parlamenti jóváhagyást sem kért a miniszterelnök, holott ezt az akkori törvények szerint meg kellett volna tennie.
A most előkerült kihallgatási jegyzőkönyv ide vonatkozó fontos részlete így szól:
Kérdés: Milyen formális ürügyet használtak fel a Szovjetunió elleni hadüzenethez?
Werth Henrik: Miután a háborúba való belépés kérdése el volt döntve, nem okozott nehézséget ürügyet keresni. Ebben az esetben Kassa város szovjet repülőgépekkel történő bombázása szolgált ürügyül.
Kérdés: Pontosan megállapították, hogy a bombázást szovjet repülők hajtották végre?
Werth Henrik: A parancsom alapján folyt a vizsgálat, amely szemtanúk vallomása alapján és a helyszínen talált fel nem robbant bomba alapján megállapította, hogy a bombázást orosz repülőgépek hajtották végre.
Kérdés: Ön látta a fel nem robbant bombát?
Werth Henrik: Nem, nem láttam.
Kérdés: Eléggé hiteles bizottság folytatta le a vizsgálatot?
Werth Henrik: A Vezérkari Főnökség egyik osztályának parancsnokát bíztam meg a bizottság vezetésével, aki később személyesen nekem tett jelentést az eredményekről.
Kérdés: És ebben kimerült az ön vizsgálódása?
Werth Henrik: Igen, ezek az eredmények kielégítőek voltak.
Kérdés: Miért viszonyult ilyen komolytalanul ehhez az elvi kérdéshez?
Werth Henrik: Azt feltételeztem (úgy véltem), amennyiben a háborúról a kérdés eldöntött, úgy ehhez az ürügy keresése pusztán formalitás, amely ahhoz szükségeltetik, hogy a kormány hadüzenetről hozott döntését a nép előtt igazolja.Az 1945. augusztus 11-én, Moszkvában készült kihallgatási jegyzőkönyv részletéből az első és az utolsó válasz nagyon izgalmas. Werth Henrik mindkét alkalommal azt állítja, a magyar hadbalépés már eldőlt Kassa bombázása előtt. Eddig erről semmilyen közvetlen forrás sem került elő.
Werth Henrik
Werth Henrik 1938 szeptemberétől 1941 szeptemberéig volt a honvédség vezérkari főnöke. Az ő vezetésével lépett be Magyarország a második világháborúba. Közismert volt a nácik és Németország iránti feltétlen lojalitása, fontos szorgalmazója volt a jugoszláviai bevonulásnak és a Szovjetunió elleni hadba lépésnek is. 1945-ben tartóztatták le a szovjetek, 1952-es haláláig hadifogságban maradt. Távollétében 1948-ban Magyarországon halálra ítélték.
Werth Henriknek most kilenc kihallgatási jegyzőkönyve és egy saját kézzel írt vallomása került elő Oroszországban. A forrásokat oroszul már kiadták, és a magyar kiadás is készül, az ELTE BTK Ruszisztikai Központjának gondozásában. A kutatási eredményeket Varga Éva és Vaszilij Hrisztoforov a központ jjúnius 10-11-ei konferenciáján mutatták be először Magyarországon, amelyet a szovjetek elleni német támadás 70. évfordulója alkalmából rendeztek. (Werth kihallgatási jegyzőkönyvével együtt a konferencia anyagát is kiadják.)
Kassa bombázásáról számos magyarázatot írtak már a történészek, de egészen biztosat nem lehet tudni. A legnépszerűbb feltételezés, hogy tévedésből bombázták a szovjetek Kassát, és valójában az akkor Szlovákiához tartozó, német híradós támaszpontnak számító Eperjes ellen készültek. Más magyarázatok szerint a németek álltak a háttérben, esetleg a románokkal végeztetve el a piszkos munkát, hogy így kényszerítsék ki Magyarország hadba lépését.
Krausz Tamás (fotó: Nagy Attila)
A konferenciát szervező Krausz Tamás történész, az ELTE Kelet-Európa Története tanszékének vezetője azt mondta az Indexnek, nagyon fontos új szempontokat vethet fel a most előkerült jegyzőkönyv, például új megvilágításba teheti a jugoszláviai magyar bevonulást is. "Megkerülhetetlen, hogy szembenézzünk az akkori magyar elit bűneivel", magyarázta Krausz azzal kapcsolatban, hogy fontos a Horthy-korszak részletesebb feltárása, és például annak a megvizsgálása, hogyan és miért vett részt Magyarország a nácik oldalán a háborúban. A háborúnak egymillió magyar áldozata volt. Németország napra pontosan 70 éve támadta meg a Szovjetuniót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
