Oszkár
19 °C
29 °C

A világ első titkos társasága

2012. 04. 03. 23:44
| Módosítva: 2012. 04. 03. 23:44
Az eredetileg a szegénységre és a zarándokok védelmére felesküdött lovagok által alapított templomos lovagrend pár évtized alatt vált a kora középkori Európa legnagyobb befolyású szervezetévé. A rend gazdagabb volt, mint egész országok és királyi dinasztiák, és kizárólag a pápát ismerte el maga felett állónak. Csodás felemelkedésüket, másfél évszázadig tartó fénykorukat, rejtélyes ügyleteiket és hirtelen bukásukat azóta is rengeteg legenda övezi, elég, ha a Foucault-ingára, a Da Vinci-kódra, az Ivanhoe-ra vagy a harmadik Indiana Jones-filmre gondolunk. És akkor az igazán vad összeesküvés-elméletekbe még bele se kezdtünk.

A templomos lovagrend (eredeti latin nevük szerint Pauperes commilitones Christi Templique Solomonici, vagyis Krisztus és Salamon templomának szegény katonái) a nevét a Templom-hegyen álló Salamon-templomról kapta, aminek egyik szárnyát utalta ki nekik a pápa főhadiszállásként. A velük kapcsolatos legendák nagy része is innen indul ki, elvégre hogyan másként válhat egy maroknyi szegény lovagból álló társaság pár év alatt Európa legbefolyásosabb hatalmi tényezőjévé, mint hogy találnak valamit a szent helyen?

Christian-van-adrichom JERVSALEM-et-suburbia-eius detail-solomon
A Salamon-templom ábrázolása 1584-ből

Hogy mit, arra több variáció is ismert a legendákban, elvégre a templomban nemcsak Salamon király legendás – és hivatalosan soha meg nem talált – kincsei voltak egykor, de a zsidó hagyomány szerint a Frigyládát is itt őrizték évszázadokon át, a legendák pedig ezt a Szent Grál rejtekhelyeként tartják számon. Egy-egy ilyen ereklye, vagy akár egy darabkája – sőt: valami, amit egy darabkájának hisznek – a kora középkorban óriási kincsnek számított egyházi, és az azzal akkoriban szorosan összefonódó világi körökben egyaránt. A templomosok pedig ki is használták ezt, a feljegyzések szerint ők őrizték a torinói leplet, és állítólag a birtokukban volt egy-egy darab Jézus töviskoszorújából, a keresztfából, sőt, a megváltó pár csepp vére is. Egészen logikusnak tűnik, hogy ha Frigyládának, illetve Szent Grálnak látszó tárgyakat találtak volna, azokért cserébe a Vatikán különlegesen kivételezett helyzetbe emelte volna a rendet.

Akármit is találtak, a templomosok vagyona és hatalma a kora középkorban egyre nőtt, és ezzel együtt nőtt a rendet övező misztikum is, bár a rejtélyek nagy részét évszázadokkal a bukásuk után költötte a folklór a történethez. A templomosok minden titkos, a világot a háttérből irányító társaság prototípusa – annyi különbséggel, hogy szemben az illuminátusokkal, szabadkőművesekkel és társaikkal, ők egyházi, politikai, katonai, gazdasági és pénzügyi befolyásuknál fogva valóban komolyan alakították két évszázadon át, hogy mi történik Európában.

Ifj. Jézus Amerikába megy

A templomosokat övező legendák legizgalmasabbja néhány éve a Da Vinci-kód világsikerével vált közismertté. A Jézus-összeesküvés lényege, hogy Krisztus nem utódok nélkül halt meg a kereszten, ahogy a Biblia tartja, leszármazottait pedig évszázadokon keresztül a templomosok védelmezték, és őrizték a titkukat (egy másik variáció szerint nem a konkrét családot, hanem a létezésükről szóló dokumentumokat és bizonyítékokat). Ezek birtokában tudtak nyomást gyakorolni az egyházra, zsarolni magát a pápát, és szinte korlátlan hatalomra szert tenni – és ennek köszönhették a véres leszámolást is. Egyes értelmezések szerint maga a Szent Grál is képletesen értendő kincs, és Jézus fennmaradt vérvonalát jelenti. Márpedig Jézus utódaival együtt az egyház tetteivel finoman szólva nem teljes szinkronban levő tanításai is fennmaradhattak. Ezek nyilvánosságra kerülése katasztrofális következményekkel járt volna a Vatikánra nézve, nem is csoda, hogy az egyház mindent elkövet a dolog elhallgatására – legalábbis az összeesküvés-elmélet szerint.

JacquesdeMolay
Jacques de Molay

Nem kevésbé híres az utolsó templomos nagymester átkának története sem, ezt Maurice Druon regényciklusa, az Elátkozott királyok tette ismertté, és Szép Fülöp francia király, illetve V. Kelemen pápa, és Guillaume de Nogaret pecsétőr haláláról szól. Őket állítólag a templomos rend vezetője, Jacques de Molay átkozta meg a máglyáról, és mindhárman, plusz Fülöp mindhárom fiú örököse hamarosan meg is haltak. Itt a legenda kicsit homályos a „hamarosan” értelmezésében, mindenesetre a pápa 33 nappal élte túl a nagymestert, Fülöp örökösei pedig mind 33 éves koruk előtt haltak meg – a 33-as szám, a krisztusi kor felbukkanása remekül illik a legendába. Kicsit zavarja azonban a képet, hogy Fülöp további négy gyermekén nem fogott az átok, X. Lajos, V. Fülöp, IV. Károly francia királyok, illetve Izabella, angol királyné neveken ismerjük őket (utóbbit leginkább Sophie Marceau alakítása nyomán a Braveheart című filmben).

A templomosokat persze nem lehetett az utolsó szálig, nyom nélkül eltüntetni, a rend titkos továbbéléséről is egy sor legenda szól, ahogy a bosszújukról is: állítólag XVI. Lajos kivégzésekor egy francia szabadkőműves vágta magát át a tömegen, rohant oda a guillotine-hoz, és a néhai király fejét a magasba tartva azt kiáltotta, most teljesedett be a bosszú Jacques de Molay-ért. A nagymester máglyahalála után állítólag a koponyája és két lábszárcsontja maradt csak meg, amit szabadkőművesek rejtegetnek szent ereklyeként a mai napig, jelképként pedig a kalózlobogó őrzi az emlékét. Utóbbi aránylag könnyen cáfolható legenda, történészek szerint az 1700-as években bukkant fel először a zászló, a mintája pedig a halált szimbolizálja, amivel a kalózok egyszerűen csak félelmet akartak kelteni. Mindez rögtön egy másik elméletet is felvezet, ami szerint a szabadkőműves páholyokat valójában a túlélő templomosok alapították, és ott él tovább a szellemiségük.

A templomosok elpusztítását nézi IV. Fülöp francia király (c1350-c1399).

Vagy éppen Amerikában: egy másik legenda szerint ugyanis a nagy leszámolás előtt a franciaországi La Rochelle kikötőjéből kihajózott a templomosok 18 gályából álló flottája, egyenesen a nyílt tenger felé, és soha többet nem látta senki. Ahogyan a templomosok kincstárának tartalmát sem, amiből Szép Fülöp Franciaország anyagi gondjait akarta megoldani a lovagrend felszámolása után (igaz, ez végül sikerült neki pusztán azzal is, hogy semmissé lett az ország tartozása a lovagrend felé). A legenda szerint a kincsekkel megrakodott flotta a régi vikingek nyomain haladva szerencsésen elérte Amerikát, és két évszázad múlva Kolumbusz is a túlélő templomosok (pontosabban a Krisztus Rendje néven tovább élő portugál szárnyuk) hathatós segítségével indult el az Újvilág felfedezésére. A legendába remekül illeszkedő részlet, hogy a Santa Mariát azóta is a vitorláin a templomosok pecsétjére a megszólalásig hasonlító vörös kereszttel ábrázolják.

Hasonló elmélet, hogy Svájc lenne a templomosok öröksége: hasonlít a zászló, az ország évszázadok óta a bankvilág központja, ráadásul a modern Svájc elődjének számító konföderációt a templomosok fénykorában, az 1290-es években alapították. És kik a pápa legközvetlenebb személyes alárendeltjei és védelmezői, ahogyan hétszáz éve a templomosok voltak? Hát persze, hogy a svájci gárda.

Végül egy már cáfolt mítosz: bár makacsul tartja magát a legenda, hogy az elátkozott péntek 13-i dátum eredete is a templomos lovagrend felszámolásának napjához fűződik, ez a babona valójában csak sokkal később, a XIX. század legvégén alakult ki, két, külön-külön az ókorig visszavezethető legenda összeolvadásából, az elátkozott 13-as számról, és a hét szerencsétlenséget hozó ötödik napjáról. Ettől függetlenül tény, hogy a templomosok üldözése és a rend elpusztítása 1307. október 13-án, egy pénteki napon kezdődött, a világ talán első nagyszabású titkosszolgálati akciójával, amikor Fülöp elit testőrsége egyszerre több tucatnyi templomos rendházon ütött rajta, lemészárolva, illetve eretnekség vádjával letartóztatva a rend tagjait.

Pihentető nyári hétköznapok

Kikapcsolódás Kerekegyházán, idilli környezetben!

Bulgária

Családoknak, baráti társaságoknak is kiváló. 56 200 Ft / fő / 7 éjtől