A Titanic utolsó napja
Percről percre
- A Titanic óceánjáró 1912. április 10-én indult el Southamptonból első és egyben utolsó útjára.
- A hatalmas személyszállító magyar idő szerint április 15-én hajnalban Új-Fundland partjainál jéghegynek ütközött, és reggelre elsüllyedt.
- A pontos utaslista nem ismert, körülbelül 1503 ember meghalt a katasztrófában; megfulladtak vagy kihűltek a jeges tengervízben.
- A mentőcsónakokban csak az utasok felének volt elegendő hely, de 472 helyet így sem használtak ki a csónakokban.
- 705 ember élte túl a katasztrófát, őket a Carpathia hajó vette fel.
- A hajó roncsa ma két darabban, körülbelül 3800 méter mélyen fekszik az óceán fenekén.
Boxhall felbocsátja az utolsó zöld rakétát.
A Carpatia felveszi az első mentőcsónakot, a 2-es számút.
A White Star társaságot a Titanic elsüllyedése után érzékenyen érintette az első világháború, majd a Britannic óceánjáró elveszítése, ami 1916-ban aknára futott Görögország partjainál. A meggyengült céget 1934-ben felvásárolta legnagyobb riválisa, a Cunard Line (többek között a Titanic túlélőit kimentő Carpathia tulajdonosa), de az üzlet nem terjedt ki a Titanic maradványaira, így azok tulajdonjoga a mai napig vitatott.
A Titanic roncsai több mint hetven évig hevertek háborítatlanul az óceán mélyén, a hajó maradványait 1985-ben egy francia-amerikai expedíció fedezte fel a híres hajóroncsvadász, dr. Robert Ballard vezetésével (ő találta meg a legnagyobb német hadihajó, az 1941-ben elsüllyesztett Bismarck roncsait is).
Ballard ellenzi az utóbbi két évtizedben fellendült Titanic-turizmust, különösen a hajóval elsüllyedt tárgyak felhozására irányuló törekvéseket. Az óceán mélyén uralkodó nagy nyomás miatt a roncs pár évtizeden belül össze fog roskadni. A kutató szerint addig is úgy kellene tekinteni a Titanicra, mint egy temetőre.
