Mióta éneklünk nemzeti himnuszokat?
Ma természetesnek vesszük, hogy minden országnak van himnusza, amelyet különféle hivatalos vagy egyéb szempontból ünnepélyesnek nyilvánított alkalmakkor lejátszanak vagy előadnak, egyes monarchiáknak pedig külön „királyi” himnuszuk is van az uralkodó tiszteletére.
Nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy melyik himnusz volt az első. Minden országban, régióban voltak általánosan ismert, buzdító indulók vagy nagy sorsfordulókat feldolgozó énekek, de ezek még legfeljebb a himnuszok előzményeinek tekinthetők. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mely nemzeti himnusz gyökerei nyúlnak vissza a legrégebbre, akkor is több esélyesünk van: a japán Kimi ga jo szövegének egyes részletei egy 10. századi költeményből valók, de a zenéjét csak a 19. században szerezte egy ír komponista. A holland himnusz, az Orániai Vilmos spanyolok elleni küzdelmét megéneklő Wilhelmus viszont már a 16. század végén kész volt, de csak 1923-ban lett hivatalosan is Hollandia nemzeti himnusza.
A spanyolok is maguknak követelik az elsőséget, ugyanis a 18. században még Marcha Granadera címen ismert Marcha Realra vonatkozóan már 1770-ben született olyan rendelkezés, hogy el kell játszani ünnepélyes alkalmakkor. Az is igaz viszont, hogy a spanyol himnusznak cserébe nincsen hivatalosan elfogadott szövege, bár különböző korokban többen is írtak hozzá verset, a legutóbbit, a Franco tábornok idején használtat 1978 óta nem tekintik hivatalosnak – hiába írtak ki 2007-ben egy szövegírói pályázatot, egyelőre nem sikerült mindenki számára elfogadható szövegben megállapodni.
Az egész kérdés a 19. században, a nemzeti mozgalmak megszületésének és megerősödésének idején került előtérbe. A századfordulóra a legtöbb történelmi államalakulatnak volt már saját himnusza, hozzájuk a 20. században csatlakoztak a gyarmati uralomtól megszabadult új államok, amelyek szintén választottak vagy írattak maguknak nemzeti himnuszt. Ez részben arra is visszavezethető, hogy ekkoriban már egyre több nemzetközi eseményen volt szokás eljátszani a himnuszt, az olimpiai győzteseké például 1924 óta csendül fel.