Nándor
7 °C
23 °C

A pápa gyűlölte, a király átverte, máglyára került

GettyImages-513680513
2015.07.06. 21:50
Magyar királyi segítséggel főzték meg a libáját, de később is összefonódott a sorsunk a huszitákéval. Mátyás király tévedése, a Szent Szellet és az erdélyi inkvizítorok: 19 ez+az a 600 éve máglyán elégetett eretnekről, aki csehszlovák hős lett, és már a pápa is nagyon sajnálja.

1. Libát főztek Konstanzban

A Husz Jánosként hírnevet szerző egyházreformer neve (azon kívül, hogy arra a Husinecz falura utal, ahol 1369 körül született) csehül libát jelent, ami miatt éppen eleget kaphatott a barátaitól ahhoz, hogy nekünk már ne kelljen poénkodni rajta. De mit csináljunk, ha rá utalva terjedt el vagy 500 éve a „megfőzik a libáját” mondás, nagyjából elhúzzák a nótáját jelentéssel?

A konstanzi zsinaton máglyahalálra ítélt és megégetett Husz János időnként magáról is beszélt a lúd jelképével: a legenda szerint Lutherre utalva azt mondta, hogy „a ludat ma ugyan megégetitek, száz év múlva azonban egy hattyú jön majd, akit nem égethettek meg”. A jövendölés a valóságban nem hangzott el, Pázmány Péternek volt igaza, aki azt írta, Luther az ujjából szopta.

2. Krisztus vagy Antikrisztus?

Husz János fellépése előtt és alatt pápák és ellenpápák álltak egymással szemben, az avignoni fogság után csak nőtt a káosz az egyházban. Hogy a kettős pápai hatalmat megszüntessék, összehívtak egy zsinatot, ahol aztán egy harmadik pápát választott meg.

A három pápa mind politikai támogatókat próbált maga mellé állítani, de egyetlen katolikus sem lehetett biztos benne, hogy jó a választása, és valóban Krisztus földi helytartójának engedelmeskedik, vagy akarata ellenére netán az egyházat bomlasztó erők zsoldjába szegődött. A fő cél így az egyház egységét visszaállító egyetemes zsinat összehívása volt, ennek állt az élére Luxemburgi Zsigmond.

3. Cseh kalamajka

Csehország az 1300-as években hirtelen európai tényező lett. Luxemburgi Károly (az, akinek a hídja ma a prágai városnézés kötelező eleme) elég komolyan kezdte fejleszteni a cseh fővárost: Petrarca járt ide dicshimnuszt zengeni, megalakult Közép-Európa első egyeteme, az Európát pusztító pestisjárvány pedig errefelé nem annyira tombolt – szóval egy virágzó országot örökölt meg Vencel király, aki aztán elkezdett csatázni a főurakkal.

A kül- és belpolitikában is szorított uralkodó (a magyar király Luxemburgi Zsigmond féltestvére) annyira nem volt megnyerő személyiség, Nepomuki Szent János például azért lett többek között a fuldoklók védőszentje és a gyónási titok mártírja, mert miután nem árulta el a féltékeny királynak, hogy mit gyónt neki a királyné, Vencel megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta. Vencel feleségének később Husz János lett a gyóntatója (még később a királynét később férje kedvenc vadászkutyái tépték szét), és őt aztán sokáig támogatta is az uralkodó. Amikor azonban Husz már túl kényelmetlen lett számára, ellene fordult – és ezzel az újszerű dolgokat mondó prédikátor egy fontos védelmezőt veszített el.

4. Az angol kapcsolat

Na de miket mondott? A Husz János által hirdetett tanok valójában nagyrészt nem saját fejlesztésűek; Angliából, John Wyclifftől származtak. Az oxfordi teológus, akinek nézeteit Angliában tanult csehországi diákok vitték haza, leginkább a pápai fennhatóság, az egyházi hierarchia és dőzsölés ellen szólalt fel. Ugyanúgy a Krisztus eredeti tanításaihoz való visszatérés, az anyanyelvi misézés és bibliafordítások mellett állt ki, mint aztán a teológiailag kevésbé kiművelt, de az erkölcsi megtisztulást hatásosan képviselő Husz.

5. És miért utálta az egyház annyira Husz Jánost?

A szegény egyház melletti kiállás, a pápa tekintélyének megkérdőjelezése önmagában is elég lehetett volna, de a közvetlen konfliktust egy ma már csak keveseknek érthető jelentőségű ügy váltotta ki: Husz János a két szín alatti áldozás mellett volt, míg a hivatalos egyházi álláspont a bort elhagyhatónak tartotta.

A helyzet akkor súlyosbodott tovább, amikor Husz János azt prédikálta, hogy a pápának nincs joga szent háborút hirdetni, pedig az egyházfő éppen keresztes hadjáratot szándékozott indítani a nápolyi király ellen. A pápa erre nemcsak Huszt átkozta ki személyesen, de egész Prágára átkot mondott. Vencel király kérésére Husz János ekkor inkább elutazott, a máglyahalálig hátralévő éveit ezután cseh nemesek udvarában töltötte.

6. Miért ment el önként a zsinatra, azért, hogy elítéljék és megégessék?

Talán rosszul mérte fel az erőviszonyokat, és persze makacsul hitt az igazában, de leginkább azért, mert azt gondolta, a kapott biztonsági garanciák elégségesek. Előzőleg felmentették a kiátkozás alól, és a konstanzi zsinat összehívását kezdeményező Luxemburgi Zsigmond sértetlenséget biztosító menlevelet is adott neki.

7. Mennyit ér egy király szava?

Ebben az esetben nem sokat. Zsigmond ugyan eleinte komolyan gondolta a beígért sértetlenséget, és tiltakozott, amikor az egyházreformról szóló szövegek miatt zabos küldöttek Huszt gyenge indokkal (az önként érkező csehet azzal vádolták, hogy szökni készül) lefogadták, de aztán meghajolt az érvelés előtt, miszerint egy eretneknek adott ígéretet nem is kell betartani. Husz Jánost ezután egy várba zárva elszigetelték a külvilágtól, enni is alig kapott. A legyengült egyházreformert hiába győzködték három napig, nem vonta vissza a tanait.

8. Ó, szent együgyűség!

A legenda szerint a gyengén pislákoló máglyára egy lelkes anyóka rőzsét szórt, hogy felcsapjanak a lángok, Husz János ekkor kiáltott fel szállóigét érően: O sancta simplicitas! Hogy így történt-e, erősen kétséges, ami viszont tény: a papi jelvényétől megfosztott prédikátor fejére egy „Eretnekek ura” feliratú süveget tettek, ő pedig kínhalála közben hangosan imádkozott és zsoltárokat énekelt. Élete végéig katolikusnak tekintette magát.

9. A gyilkos magyar király

A csehek soha nem bocsátották meg Luxemburgi Zsigmondnak, hogy Husz Jánost „tőrbe csalta”. A magyar király ugye összeurópai szintű játékos volt, a zsinatot is már német királyként kezdeményezte, néhány évvel később, Husz halála után pedig cseh királlyá is koronázták. Féltestvére helyébe ült a trónon, de a huszita lázongások miatt 15 éves háború várt rá.

10. Defenesztráció

A huszita háborúknak köszönhetjük többek között a politikai eufemizmus közismertségében is lenyűgöző kifejezését, a defenesztrációt. Az ablakon való kihajítást takaró szó annak kapcsán született, hogy 1419-ben az eretnekként bebörtönzött társaik kiszabadításáért a prágai városháza elé vonuló husziták a városbírót és 13 tanácsnokot röpítettek ki az épületből — a zuhanást túlélőket a tömeg meglincselte.

11. Fanatikusok láncos buzogánnyal

Husz János csehországi követői nem voltak egységesek. A mérsékeltebb kelyhesek kiegyeztek a pápával, de a radikális táboriták kőkeményen kitartottak, öt háborúban is legyőzték a túlerőben lévő keresztes csapatokat. Szekérvárakon alapuló rettegett harcmodorukról is híresek voltak: akár több ezer, körbe állított kocsit kapcsoltak össze erős láncokkal, a szekereken belül pedig láncos buzogányokkal várták a harcosaik, hogy az ellenfél rohamozzon.

Ha sikerült meggyengíteni a támadókat, jött a pusztító ellentámadás, de az utolsó, 1433-as csatában ők dőltek be: idő előtt kirontottak a cselből visszavonuló ellenfélre. A vereséget már nem heverték ki, három év múlva pedig a kelyhesek kiegyeztek Zsigmond királlyal is.

12. Mátyás, az eretneküldöző

A kelyhesekkel való kiegyezés ellenére nem volt stabil a mérsékelt husziták helyzete a későbbiekben sem. Podjebrád György személyében Csehországnak ugyan huszita királya lett, de őt II. Pál pápa az 1460-as években eretneknek nyilvánította, és szent háborút hirdetett ellene.

Ehhez Mátyás király is csatlakozott, valláserkölcsi helyett inkább politikai megfontolásokból. Eddigre már halott volt Podjebrád Katalin, Mátyás király alig 15 éves felesége, a magyar királynak pedig megromlott a viszonya volt apósával, úgyhogy csatlakozott a Jagellók és a Habsburgok seregeihez, hogy minél többet kanyarítson magának a cseh tortából. Döntését komoly tévedésként tartják számon: a cseh háborúban hosszú távon nem nyerhetett, halála után a magyar koronát fő ellenlábasa, Jagelló Ulászló szerezte meg.

13. Magyarországi huszitizmus

A Csehországban nemzeti mozgalomként működő huszitizmus nálunk is kifejtette a hatását. Bár a Felvidéken is szerzett híveket (Göncön van egy huszita ház, állítólag husziták építtették; megnézni mindenesetre érdemes, kulcs a kiszögelt papíros szerint Mennydörgősnénél), a huszita háborúk során ide rendszeresen betörő, pusztító huszita csapatok miatt inkább délen, különösen a Szerémségben és Erdélyben lett népszerű.

14. És az inkvizítorok

A magyarországi jelenlét olyan komoly volt, hogy a letörésére Luxemburgi Zsigmond Marchiai Jakab személyében idehívott egy komolyabb ferences inkvizítort, aki állítása szerint 25 ezer magyar huszitát térített vissza a katolikus hitre. Bár ahogy Jakab elment, ezek az áttérők újra huszitának vallották magukat, végül a huszitizmust a hatalomnak sikerült legyőznie még a reformáció előtt.

15. Szent Szellet

A harcok elől Moldáviába menekülő huszitáknak köszönhető az első teljes, magyar nyelvű bibliafordítás is. A nép nyelvén való igehirdetés jegyében két Prágában tanult magyar pap fordította le a bibliát, az eredeti görög helyett a latin Vulgatából, olyan nyelvi-teológiai megoldásokkal, mint a „Szent Szellet” (a ma bevett Szentlélek/Szent Szellem helyett). A huszita biblia eredetije ugyan megsemmisült, de a négy evangélium másolatokban fennmaradt, ez az egyik könyvterjedelmű korai magyar nyelvemlék.

16. Husziták ma

Bár a radikális husziták Zsigmondtól és a pápai csapatoktól végül vereséget szenvedtek, csoportjaik nem tűntek el teljesen. A Cseh Testvériség tagjai titokban és száműzetésben gyakorolták a hitüket, az ő egyik püspökük volt a nagy oktatási reformer Comenius is. Később ezekből a gyökerekből nőtt ki a missziói (többek között mohikán indiánokat és grönlandi eszkimókat is térítettek) miatt ma már világszerte működő Morva Egyház. Csehországban is vannak még husziták, a hivatalos egyházi statisztikák szerint az emberek nem egész egy százaléka tartozik közéjük.

17. Az ortodox szent

Az élete végéig katolikus Husz Jánost némileg meglepő módon az ortodox egyház is hajlamos a magáénak tekinteni. Arra hivatkoznak, hogy Husz (mint majd minden vallási reformer, aki a korrumpálódott egyház bűnös üzelmeit bírálva az eredendő egyszerűséghez való visszatérést hirdeti) valójában a kereszténység tiszta kezdeteit képviselte, pontosan úgy, ahogy azt önértelmezésük szerint ők is teszik. Mivel Krisztus tiszta hitéért halt mártírhalált, a cseh és szlovák ortodox egyház Husz Jánost szentté avatta, ebben a többi pravoszláv egyház is támogatja őket.

18. És a katolikusok?

Ők azért még nem jutottak el a kanonizálásig. II. János Pál azonban történelmi bocsánatkéréseinek sorában „mély sajnálatát” fejezte ki Husz János „szörnyű halála miatt”, akinek erkölcsi nagyságát is magasztalta. Ferenc Pápa az idei centenárium kapcsán valamivel tovább ment: bocsánatot kért az egyház Husz János és a cseh nemzet ellen elkövetett történelmi bűnéért, ami - mint mondta - az egyház testén is sebet ejtett. Csehországban további lépéseket várnak Husz János egyházi rehabilitációja kapcsán.

19. A csehszlovák hős

Az Európa legkevésbé vallásos népének tekintett csehek emlékezetében Husz János ma már nem elsősorban az egyházreformer, sokkal inkább a nemzeti hős. Az oktatásban, mint a nemzet alapító atyja, valamint az idegen uralommal szembeni ellenállás megtestesítője jelenik meg. A XIX. században (amikor a német történészek nagy megvetéssel írtak a sokszor németellenes huszita mozgalomról), a cseh történetírás az 1400-as éveket nemzeti aranykornak állította be.

Csehszlovákia megszületése után Husz János figurája annyira a középpontba került, hogy az államalapító Masaryk támogatásával megalakult a Csehszlovák Huszita Egyház. Csúcséveikben közel egymillió hívük volt, számuk azonban mára erősen lehanyatlott, jelenleg alig 30 ezren vannak.

Ezekben a napokban nagy Husz János Fesztivált tartanak Prágában. A konstanzi katedrálisban hétfőn ökumenikus szertartást mutatnak be, az út mellett pedig, ahol 600 évvel ezelőtt a vesztőhelyre vitték, az egykori eretnek most szobrot kapott; cseh homokkőből faragott lángnyelvek csapnak az ég felé.