Kincseket rejtett a 2400 éves ciprusi sír

Kincseket rejtett az a 2400 éves földalatti sírkomplexum, amelyet Ciprus északi részén, az ókori Szóli városa közelében tártak fel – írja az MTI.

Az ősi temetkezés három sírkamrájából egyet rég kifosztották, viszont a két másik teljesen érintetlen maradt, ezekből ékszerek, kis szobrok, fegyverek kerültek elő. Feltártak 16 olyan edényt is, amelyeket az ókori görögök a lakomákat (deipnonokat) követő poharazgatásokon (szümposzionokon) használtak. Az egyik legértékesebb lelet a borostyánleveleket formázó aranykoszorú.

A leletek tanúsága szerint az ókori Szóli lakosai kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Athénnal. Míg a ciprusiak rézércet és faanyagot szállítottak a kora tengeri nagyhatalmának számító Athénnak, cserébe luxuscikkeket importáltak. A jelek szerint a ciprusi várost gyakran választották lakhelyül athéni művészek, akiknek munkássága hatással volt a helybéli alkotókra.

Az ékszerek némelyike, valamint a szümposzionokon használt edénykészlet pár darabjának stílusjegyei viszont az Óperzsa Birodalomban, az Akhaimenida-dinasztia (Kr.e.559-329) időszakában elterjedt motívumokra emlékeztetnek. Akadnak olyan edények is, amelyek Kis-Ázsiából, az iónok lakta területről származnak. Az arany borostyánkoszorú viszont hasonlít azokhoz az ékszerekhez, amelyek a makedón előkelőségek sírjaiból kerülnek napvilágra.

Az egyik most feltárt sírkamrában három személyt – egy férfit, egy nőt és egy kislányt – találtak, a másikban egy asszonyt és egy fiatal lányt helyeztek végső nyugalomra. Mint Hazar Kaba ásatásvezető régész, az Ankarai Egyetem kutatója rámutat, a sírkomplexum minden bizonnyal a helyi elit tagjai számára készült, az elhunytak közötti rokoni kapcsolatokra a tervezett DNS-vizsgálatok adhatnak a későbbiekben választ.