Bertalan
14 °C
27 °C

Akkora bombázás volt, hogy Goebbels új igét alkotott belőle

GettyImages-3356152
2015.11.14. 20:45
1940. november 14-én felvijjogtak a szirénák Coventryben – így kezdődött a világtörténelem addigi egyik legsúlyosabb légi csapása. A britek a következő években sokszorosan adták vissza a németeknek Coventryt. A második világháború után a bosszú helyét a megbékélés vette át: a britek által porig bombázott Drezda testvérváros lett, a városban örökbe fogadott német gyerekek egyike lett a város focicsapatának máig egyetlen német nemzetiségű játékosa.

Coventrieren. Nem más, mint Joseph Goebbels, a náci Németország propagandaminisztere alkotta meg ezt a szót azután, hogy 515 német bombázó 12 órán át támadta az akkor 210 ezer lakosú várost. A középkori városmag a Szent Mihály-székesegyházzal együtt szinte teljesen megsemmisült, de az egész városban alig volt olyan épület, ami ne szenvedett volna kisebb-nagyobb kárt. A támadásban és az azt követő tűzvészben 568 ember vesztette életét.

A világtörténelemben addig nem sok ilyen, úgynevezett stratégiai bombázás zajlott, mint Coventryben. A stratégiai bombázás célja az ellenség infrastruktúrájának, iparának, vasútjának, légierővel való megsemmisítése, egyben a civil létesítmények támadása, az emberek megfélemlítése, demoralizálása, meggyilkolása. 

A spanyol polgárháborúban kezdődött

Az első ilyen támadást a spanyol polgárháborúban hajtotta végre a német légierő Condor légiója az andalúziai Jaén városa ellen. A támadásnak 159 halálos áldozata volt. A polgárháború legsúlyosabb légi csapása Barcelonát érte 1938 tavaszán: három napig tartott az olasz fasiszták légierejének erődemonstrációja, ezalatt közel 1300 ember halt meg. Az 1937-ben kitört második kínai–japán háborúban is bevett gyakorlat volt a japán légierő részéről civil célpontok támadása, Kantont például 1938. május végén, június elején 1450 halottal járó támadás érte.  

A második világháború a stratégiai bombázások történetében is új minőséget hozott, minden addiginál rettenetesebbet. Már a világháború első napján a földdel tették egyenlővé Wieluńt (1300 halott), Varsó 27 napig tartó ostromában 25 ezer ember halt meg. 1940 tavaszán Hitler megnyitotta a nyugati frontot, Rotterdam május 14-i támadásának 884, London szeptember 7-i bombázásának 430 ember esett áldozatul. 

Ilyen előzményei voltak az akkori idők egyik legrettenetesebb légi csapásának, a Londontól 150 kilométerre északnyugatra fekvő Coventry elleninek. 

Tudták, hogy nem lesz ebből invázió

1940 novemberére Hitler megszállta a Benelux államokat és Franciaországot, nyár óta tartott az angliai csata. Ekkor már látszott, hogy az Egyesült Királyságot a levegőből nem lehet térdre kényszeríteni. A nappali bombázások szeptembertől már nagyon ritkák voltak, novemberre megszűntek. Az eredeti cél, Nagy-Britannia német megszállása végképp illúzióvá vált, de az éjszakai, sok-sok civil halottal járó bombázások rengeteg szenvedést okoztak a brit népnek. 

Nem igaz az Ultra titka

Hogy miért éppen Coventryt és miért éppen november 14-én bombázták, annak több oka is lehet – sorra is vesszük ezeket –, egyet viszont ki lehet zárni, mégpedig azt, hogy a britek szándékosan hagyták volna pusztulni. Frederick William Winterbotham a második világháború alatt a brit légierő kódfejtő csapatában dolgozott. 1974-ben megjelent könyvében (magyarul Az Ultra titka, 1990) azt állította: mivel megfejtették a németek rejtjelező kódját, az Enigmát, így már napokkal a támadás előtt tudtak arról, hogy minden eddiginél súlyosabb légi csapás vár Coventryre. Churchill azonban úgy döntött, hogy a várost pusztulni hagyják, ha ugyanis kiürítik a várost vagy jelentős légvédelmi erőt összpontosítanak, akkor a németek rájönnek, hogy rejtjelrendszerük nem biztonságos. 

Mindez hasonló ahhoz a történethez, ami a tavaly bemutatott Kódjátszmában látható: miután Alan Turing (Benedict Cumberbatch) és csapata megfejti az Enigmát, rögtön hagynak is elsüllyeszteni egy, a németek közeli támadásáról mit sem tudó brit hajót az Atlanti-óceánon. Ha ugyanis óvintézkedéseket tesznek, akkor a németek kidobják az Enigmát, és más, a britek által még ismeretlen rejtjelező kódra állnak át. 

A két történetben egy közös szál van: egyik sem igaz.

Maradva Coventrynél: az tény, hogy a bombázás előtt durván száz órával, november 10-ről 11-re virradóan elfogott német táviratok említik, hogy Holdfény szonáta néven légitámadásra készülnek, de sem a pontos időpont, sem a város neve nem szerepelt ezekben. Az elfogott szövegben ott van ugyan a KORN, de erről csak utólag derült ki, hogy Coventryt takarja. Ekkorra különben már London rejtjelezett nevét megfejtették, ez volt a LOGE. A lényeg, a fennmaradó idő már nem volt elég semmire sem, mire a támadás előtt pár órával megfejtették a célpontot.

Maga Churchill amúgy irodalmi Nobel-díjat érő könyvében, A második világháborúban így ír erről: „London nagyobb és bizonytalanabb célpontnak bizonyult, semhogy döntő sikerrel kecsegtessen, és Göring abban reménykedett, hogy a vidéki városokat és hadiipari központokat talán csakugyan sikerül eltörölnie a föld színéről.”

Megtorolni Münchent. Vagy nem?

Hogy miért éppen Coventryt érte a német légi csapás, arról kétféle markáns vélemény létezik. Az egyiket maga Churchill is érintette az előbb idézett szövegben, a valóságot valószínűleg e kettőnek a keveréke adja:

1. A britek november 8-án bombázták a nácik fészkének számító, így szimbolikus jelentőséggel bíró Münchent. Hitler ezt a szemtelenséget akarta megtorolni a gyönyörű középkori városmaggal rendelkező Coventry bombázásával. (Posztóipara és kereskedelme révén Coventry talán a legjelentősebb középkori angol város volt.) A bombázás után kiadott német közlemény is Münchent említi, mint kiváltó okot. A bosszú spirálja amúgy is jellemző motívuma volt a brit–német légi háborúnak, ennek következtében egyre több civil halt meg Nagy-Britanniában és Németországban egyaránt. (Egy téves elképzelés szerint Berlin egy nappal korábbi bombázását torolták meg, de ez nem igaz, addigra már napok óta kész volt a terv. Molotov szovjet külügyi népbiztos ekkor éppen Berlinben tárgyalt, és a legenda szerint méltatlankodva jegyezte meg német kollégájának, Ribbentrop külügyminiszternek, miközben egy föld alatti bunkerben várták a légiriadó feloldását: „Azt mondta, legyőzték Angliát. Akkor most miért ülünk egy föld alatti óvóhelyen?”)

2. Coventry fontos ipari központ volt, gépkocsikat, repülőgépeket, repülőgép-alkatrészeket is gyártottak itt. A gyárak nem egy tömbben, hanem a szétszórtan, itt-ott a városba ékelődően helyezkedtek el. Jellemző, hogy már a november 14. előtti hetekben is folyamatosan támadta a német légierő a fontos nehézipari várost, 176 ember esett áldozatul, valamint a város büszkesége, a vadonatúj Rex mozi.

És akkor kitört a tűzvihar

A légitámadást jelző szirénák este 19:10-kor vijjogtak fel, tíz perccel később pedig megjelentek az első gépek, amelyek láthatóvá tették a várost a később támadó gépek előtt. A robbanó- és gyújtóbombák okozta tüzek elképesztő gyorsan terjedtek tovább valóságos tűzvihart okozva. A tüzet Franciaország légteréből is látni lehetett – innen szálltak fel a német gépek –, a bombázók csaknem ötöde mégsem találta meg a célt. 

A bombázók hatékonyságát ugyanakkor növelte, hogy rendelkeztek egy X-Gerät nevű eszközzel, ami – ha a britek nem zavarták – adóállomások jelei alapján mutatta meg a pilótának, mikor kell kioldani a bombát, hogy célt érjen. A briteknek ekkor még nem volt hasonló fejlettségű technikájuk, igaz, az X-Gerät elég gyakran meghibásodott. 

A város jelképének számító Szent Mihály-székesegyház már este 8 órakor kigyulladt. Az épület megmentésére a hivatásos és önkéntes tűzoltóknak esélyük sem volt, hiszen ugyanabban az időben kétszáz másik helyen is lángolt a város, főleg a belváros. Az oltáshoz nem volt elég víz, és már a telefonvonalak sem működtek, közben folyamatosan érkeztek a bombázók a város fölé. Coventry azon az éjszakán maga volt a pokol. 

A bombázás éjfélkor érte el a tetőpontját, és reggel negyed 7-ig tartott. 

Mérhetetlen károk

Egyetlen éjszaka alatt 4300 lakás semmisült meg, a házak kétharmada szenvedett valamilyen kárt, a belváros két kórházzal, két templommal és egy rendőrkapitánysággal együtt szinte teljesen megsemmisült. A város gyárainak harmada teljesen tönkrement, másik harmada pedig nagyon súlyos károkat szenvedett. A bombák lerombolták a Daimler és a Humber Hillman autógyárat, az Alfred Herbert gépgyárat, valamint kilenc repülőgépgyárat. 

A támadásnak áldozatul esett 568 ember mellett 863 súlyosan, 393 könnyebben megsérült. A korábbi légi csapások miatt nagyon sokan vidéken töltötték az éjszakát, ezért volt a pusztítás méreteihez képest viszonylag kevés a civil áldozat. Az óvóhelyeken 33 ezren vészelték át a támadást, közülük csak kevesen sérültek vagy haltak meg.

A németek nem zavarták az újjáépítést

A bombázás után két nappal felkereste a várost VI. György király, a későbbi II. Erzsébet édesapja, valamint pár héttel később a miniszterelnök Winston Churchill. A látogatásokról fennmaradt felvételekről nem a kétségbeesés, hanem a győzelembe vetett dacos hit sugárzik. A romokat a brit zászlókkal takarták el, mindenhol szorgosan lapátoló embereket látni, és hamar megszervezték a város ivóvízzel és élelemmel való ellátását. 

„A német rádió közölte, hogy csakhamar többi nagyvárosunk is Coventry sorsára jut – írta Churchill az emlékirataiban. – Csakhogy a létfontosságú repülőgépmotor-gyár és a szerszámgépgyár nem állt le, a bombázás szörnyűségeit most először átélő lakosságot sem sikerült megbénítani. Egy hét sem telt bele, és a rendkívüli újjáépítési bizottság ragyogó eredményeket ért el a város életének helyreállításában."

Repüléstörténészek érthetetlennek tartják, hogy Hermann Göring, a Luftwaffe parancsnoka a következő napon miért Birminghamet támadta, miért nem tértek vissza a német légierő gépei Coventry fölé, megakadályozva így a város iparának gyors helyreállítását. A németek még egy nagy támadást hajtottak végre a város ellen, de csak 1941 áprilisában, 451 ember vesztette életét. A második világháború utolsó támadása 1942 augusztusában érte a várost, hat ember halt meg. Többé nem jelentek meg a Harmadik Birodalom bombázói West Midlands egén.

Égő csali Bristol mellett

Coventryből tanultak a britek. A földi légvédelmi rendszer tökéletesítése mellett 1941-től mind nagyobb pusztítást okoztak a német gépek körében a brit éjszakai vadászok, amiket a fokozatosan kiépített földi vadászirányító állomásokról vezényeltek. Emellett Coventry után pár héttel, a Bristol elleni légitámadásnál vetették be először az úgynevezett tengeri csillagot, ami a levegőből egy támadás alatt álló, égő városra emlékeztetett, valójában csak széntüzet gyújtottak a földön, kazánokban pedig robbanásokat imitáltak. Az első alkalommal 59 bomba hullott Bristol helyett a csalira.

A németek kiengedték a szellemet

A közvetlen brit válasz Coventry bombázására a baden-württembergi Mannheim elleni légi csapás volt december 16-án. De ez csak a kezdet volt. Antony Beevor A második világháború című monográfiájában leír egy történetet. A szereplők: Godfrey Blunden ausztrál haditudósító és Sir Arthur Harris brit repülőtábornok. Az időpont 1943 ősze, három évvel vagyunk Coventry bombázása után. Harris megmutat egy fotóalbumot Blundennak. Az első képek Coventry pusztulását mutatják be, majd jönnek a következő években a britek által lebombázott német városok képei. „Náluk legalább hat Coventry van!" – mondta Blunden, mire a repülőtábornok: „Nem, téved. Tíz."

A németek, ha úgy tetszik, saját csapdájukba estek. A haditudósító legalábbis ezt a következtetést vonta le a fotóalbum átlapozása után: „Azok a fotók nagyon szemléletesen mutatták, hogy az először németek által alkalmazott területbombázás félelmetes erejű fegyverré nőtte ki magát. A három évvel ezelőtt Coventryt ért károk (ami után a németek a coventryzálni kifejezéssel jelezték egy város teljes eltörlését) szinte jelentéktelennek tűnnek ahhoz képest, amit a német településekkel műveltünk."

Testvérváros: Drezda

És hogy mi történt a háború után? Dióhéjban, messze nem a teljesség igényével:

  • A Szent Mihály-székesegyház 100 méter magas tornyát és a fal egy darabját meghagyták mementónak, a britek ellen viselt német légi háborúnak ez ma a leglátogatottabb műemléke. Az új katedrálist a régi szomszédságában 1962-ben szentelték fel. 
  • A belvárost gyalogos zónává alakították, Európában ez volt az első ilyen jelegű fejlesztés. 
  • Coventry és Sztálingrád (ma Volgográd) 1944-ben lettek testvérváros. Coventry ezzel akarta kifejezni a Vörös Hadsereg iránti tiszteletét. A brit és az amerikai légierő által porig bombázott Drezda 1959-ben, Dunaújváros, az egykori Sztálinváros pedig 1962-ben lett Coventry testvérvárosa.
  • A város egykor szebb napokat látott, ma harmadosztályú futballcsapatában egyetlen német játszott: az 1944-ben Danzigban született Dietmar Bruck, akit gyermekként – a megbékélés jegyében – Coventryben fogadtak örökbe, és már igazi angolnak számított, amikor 17 évesen és 9 naposan bemutatkozott a város csapatában.  
A Szent Mihály székesegyház 2009-ben.
A Szent Mihály székesegyház 2009-ben.
Fotó: Olaf Protze

A cikk megírásához a következő forrásokat használtuk fel: Beevor, Antony: A második világháború. Bowyer, Chaz: Légi háború Európában 1939–1945. Churchill, Winston S: A második világháború. Spick, Mike: A Luftwaffe bombázó ászai. Pilóták, repülőgépek, harceljárások.