A világ legrégebbi tudós társasága

A tudomány fejlődését általában hosszabb, békés időszakokhoz kötjük, azonban a politikai felfordulás gyakran éppen annyira ösztönzően hatott a tudósok munkásságára. Az 1640-es évek polgárháborús Angliája nem biztosított éppen nyugodt körülményeket a világ jelenségeinek elmélyült vizsgálatára, de részben éppen ez is ösztönözte azokat a tudósokat, akik 1645-ben a Gresham College-ban kezdtek rendszeres találkozókat tartani. Ez az intézmény a régi, tekintélyes egyetemekkel ellentétben a nagyközönség számára is nyitott előadásairól volt nevezetes, így megfelelő helyszínnek bizonyult azon elmék számára, akik úgy érezték, a Francis Bacon által lefektetett, a modern tudományos megfigyelést és kísérletezést meghatározó elvek mentén haladva a természettudomány egy jobb világot hozhat el hazájuk számára.

A Gresham falai között már eleve két, lazán kapcsolódó tudóscsoport is rendszeres találkozókat tartott, de Londonban máshol, illetve Oxfordban is létrejöttek hasonló körök. Mégis a greshami, tizenkettek néven emlegetett társaság lett az, amely a később felállítandó tekintélyes intézmény elődjének tekinthető. A tizenkettek 355 éve, 1660. november 28-án alapították meg a Fizikai és Matematikai Kutatások Fejlesztésének Kollégiumát, hogy találkozóiknak valamilyen intézményes formát adjanak.

Egy gyűlés mind fölött

A Kollégium aztán 1662 júliusában megkapta II. Károly király áldását – az iraton ekkor már a Royal Society, azaz a Királyi Társaság megnevezés szerepel –, majd 1663-ban arra is engedélyt kapott, hogy kiadói tevékenységet folytasson. Két évvel később jelent meg először a Philosophical Transactions című tudományos folyóirat első száma, amely egyébként a világ leghosszabb ideje kiadott folyóirata.

Ugyan nem a Royal Society, azaz a Királyi Természettudományos Társaság volt az első ilyen szervezet a történelemben, azonban ez lett az első, amely a történelem további viharait is túlélve fennmaradt, így ezt tekinthetjük a legrégebben létező tudományos társaságnak. Az ebben a korban létrejövő tudós társaságok, akadémiák jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy összefogták a kor legjobb elméit, és a tagdíj fejében biztosították, hogy a legújabb elméletek, kísérleti eredmények eljussanak tagjaikhoz, így nagyban hozzájárultak a 18–19. század robbanásszerű természettudományos fejlődéséhez.