Amerika névadója talán nem is tudott a felfedezéséről

Közismert tény, hogy az Újvilágot nem Kolumbuszról, hanem Amerigo Vespucciról, az 565 évvel ezelőtt, 1451. március 9-én, Firenzében született felfedezőről nevezték el. Kevésbé ismert azonban, miért is történt így, és valójában mit is ért el a sokak szemében talán Kolumbusz dicsőségét is elorozó utazó.

Ennek részben az is az oka, hogy keveset tudunk Vespucci tevékenységéről, aki sokáig a Mediciek szolgálatában állt Firenzében, majd 38 éves korában, valószínűleg korábbi munkaadói megbízásából, egyfajta kettős ügynökként lépett egy spanyol kereskedőház alkalmazásába. A kereskedőház a spanyol királyi udvar számára szervezett felfedezőutakat az új földekre, amelyeket ekkor még Indiához közeli szigetekként azonosítottak.

Vespucci feltehetően 1499-ben hajózott ki első útjára az Újvilág felé, majd 1501–1502-ben egy újabb expedícióra indult. Sajnos utazásairól csak néhány levél maradt fenn, ezek is csak másolatok formájában, amelyek közé több hamisítvány is keveredett a következő években, kétségbe vonva ezzel az összes írás hitelességét. Így aztán nem tudjuk pontosan, hányszor kelt át az Atlanti-óceánon, a hagyomány szerint mindenesetre összesen négy útja volt, az előbb említettek előtt, illetve után is akadt egy-egy.

A negyedik világ

Néhány neki tulajdonított írás már 1512-es halála előtt, a 16. század első éveiben terjedni kezdett Európában másolatok formájában, és ezek között volt egy olyan – a hagyomány szerinti harmadik útja, tehát 1502 körül keletkezett, Lorenzo Pietro de Medicinek írt levele is –, amelyben Vespucci leszögezi, hogy az általa látott földek sem méretük alapján, sem az Indiába korábban eljutott felfedezők leírásával összevetve nem tartozhatnak Ázsiához. Kijelentette tehát, hogy egy új világról, a korban ismert három kontinenshez képest egy negyedikről van szó.

Ez vezette arra Martin Waldseemüllert, a lotaringiai Saint Dié Akadémiájának kartográfusát, hogy 1507-ben kiadott atlaszához fűzött kommentárjaiban a magát latin írásaiban Americus Vespuciusként nevező Vespucci előtt tisztelegve Terra Americának nevezze el az új kontinenst. (Azért a név női formáját választotta egyébként, mert úgy okoskodott, hogy ha már Európa és Ázsia is egy nőről van elnevezve, akkor nem lenne szerencsés felrúgni a hagyományt.)

Az elnevezés népszerűnek bizonyult, és annak ellenére, hogy ma sem tudjuk biztosan, Vespucci tényleg felismerte-e, hogy új világ partjainál jár, a kételyek felmerülése idején már senkinek nem jutott eszébe Amerikának új nevet javasolni.