Már a 19. században is voltak hackerek

A 21. század fontos kérdése az online biztonság, a számítógépes hackerek ugyanis komoly szervezetek és multinacionális cégek weboldalait törik fel, és egyre furfangosabb vírusokkal, kódokkal állnak elő. Egy új tanulmány szerint e technikák kiaknázásának és legyőzésének örök versenyfutása meglepő precedenssel rendelkezik: a 19. századi zárnyitó versenyekkel.

Ezeken a megmérettetéseken két rivális gyártó, illetve munkásaik egymás zárait próbálták feltörni egy nyilvános fogadás részeként. Az 1851-es londoni világkiállításon rendezett eseményre és az azt követő csörtékre már a sajtó is mohón rákapott. E próbákon a valós kockázatokat utánozták, így például zárfeltörésben jártas betörők támadását. Néha pénzjutalmat is felajánlottak a győztesnek, de a fő jutalom – és kockázat – a termék nyilvános sikere vagy kudarca volt.

David Churchill, a Leedsi Egyetem tanárának a History Workshop Journalban publikált kutatása szerint ezek a küzdelmek a biztonsághoz való 21. századi hozzáállásunkról is sokat elárulhatnak. „Folyamatosan frissítenünk kell a vírusirtó szoftvereinket, hogy felvehessük a lépést a legkorszerűbb fenyegetésekkel. Tulajdonképpen ugyanez a helyzet a zártöréssel és a minél rafináltabb zárak kidolgozásával is. Egy még közelebbi párhuzamot a hackerkonferenciák nyújtanak, ahol biztonsági szakértők és hackerek összeülnek, hogy megbeszéljék és teszteljék a réseket a védelmen, mindezt egy verseny keretében.”

Feltörhetetlen védelem?

A büntetőjogi szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az online biztonsággal kapcsolatos félelmeinket messze nem tekinthetjük új jelenségnek. „Az a felfogás, hogy mindig az újabb védelem a legjobb védelem, hogy a biztonságnak mindig korszerűnek kell lennie, egyáltalán nem akkora újdonság, mint gondoljuk. Az 1850-es évek elején a szakértők abban bizakodtak, hogy ez a versengés egy idő után létrehozza a ’feltörhetetlen zárat’. A következő húsz évben azonban fokozatosan belátták, hogy az új fenyegetésekkel való szembeszállás érdekében állandóan alkalmazkodni és újítani kell. Napjainkban már senki nem vár egy tartós, feltörhetetlen megoldást sem a kibertérben, sem a fizikai világban. Ám mai nézeteinket a kérdésről egyértelműen vissza tudjuk vezetni a másfél századdal ezelőtti korba.”