Mária
-7 °C
3 °C

Újabb adatok a brazil Stonehenge-ről

2006.06.30. 10:30
Egy Amazonas-vidéki dombtetőn furcsa köveket találtak brazil régészek. A hatalmas tömbökről csakhamar kiderült, hogy évszázadok, de valószínűleg inkább évezredek óta állnak ott, és alighanem csillagászati, esetleg kultikus célokra szolgálnak.

Az Indexen májusban már egy beszámoltunk arról, hogy egy brazíliai fennsíkon 127 hatalmas kőkolosszust találtak. Ezek a tömbök szigorú rendszer szerint helyezkedtek el.

A brazil régészek meggyőződése szerint az építmény tulajdonképpen egy ókori naptár, amelynek egyik köve a téli és nyári napfordulót volt hivatott jelezni. Az ősi csillagvizsgáló áldozathozatali szertartások helyszínéül is szolgált, s mellette egy temetőt is felfedeztek a régészek.

A titokzatos építményt, amely a megszólalásig hasonlít az angliai kultikus csillagászati emlékhelyre, trópusi Stonehenge-nek keresztelték el.

Az újabb kutatások alapján némileg többet lehet tudni az Amazonas-vidéki felfedezésről. A gránitból készült, 2,7 méter magas tömbök szinte biztos, hogy csillagászati célokra szolgáltak. Ez azt bizonyítja, hogy az esőerdők lakói - a korábbi tudományos hipotézisekkel szemben - nem voltak olyan fejletlenek, mint ahogyan azt eddig hitték.

A 127 kőtömb szabályos közönként helyezkedik el, "koronaszerűen" egy harminc méteres átmérőjű körben. Az év legrövidebb napján, december 21-én az egyik sarokban elhelyezett tömbnek éppen nincs árnyéka.

A téli napfordulót tehát egy kulcsfontosságú pontban elhelyezett tömb jelzi, vagyis egyfajta csillagászati obszervatóriumként is értelmezni lehet ezt az együttest - minderről Mariana Petry Cabral, Amapa brazil szövetségi állam tudományos és technikai kutatóintézetének régésze nyilatkozott. "Alighanem egy kifinomult kultúra nyomaira bukkantunk" - tette hozzá az archeológus.

Ez tehát azt jelenti, hogy a Kolumbusz előtti indián kultúrák fejlettebbek voltak az eddig hittnél, s alighanem a társadalmi struktúrák is fejlettebbek voltak, mint azt gondolták - mondta Cabral.

A helyszínt tanulmányozó régész Amapa szövetségi államban Calcoene falu mellett, némileg az Egyenlítőtől északra vizsgálódik, ahol a 127 tömböt találták. Az archeológus tavaly óta végez itt felméréseket, és azt állítja, hogy alighanem a palikur indiánok ősei élhettek ezen a dombtetőn, illetve fennsíkon, ahol a kövek előbukkantak.

Ugyanakkor a tudósok még nem biztosak abban, hogy pontosan milyen régiek a most megtalált monumentális emlékek. Nem vetették még izotópvizsgálat alá a köveket, bár a környéken talált kerámia-leletek alapján akár 2000 éves is lehet a csillagászati célra létrehozott együttes.

Peruban is

Érdekes, hogy több héttel ezelőtt Dél-Amerika egy másik térségében, Peru fővárosától, Limától északra, egy hegyoldalban szintén asztronómiai emlékeket találtak. Ez szintén egyfajta obszervatórium lehetett, s akkor a tudósok azt állították, hogy a nyugati félteke legősibb ilyen jellegű konstrukciójára bukkantak. A perui maradványok egyébként szintén kövekből állnak, de elsősorban kőbe vésett jelekből, amelyek korát 4200 évre becsülik a szakértők. Ezek a jelek a napfelkeltével és a napnyugtával esnek egybe a nevezetes napon, vagyis a téli napforduló idején, december 21-én.

Érdekesség, hogy az inka, a maja és az azték kultúráról a tudósok már korábban is sokat tudtak, de az amazonasi indiánokat általában elmaradottabbnak tartották. Ugyanakkor most arra emlékeztetnek a szakértők, hogy miután az amazonasi kultúrák maradványai általában nem időtálló anyagokból készültek, például fából és agyagból, így fennmaradásukra is kisebb volt az esély. Vagyis a leletek hiánya egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen a vidéken ne alakultak volna ki fejlettebb kultúrák, csupán a szélsőségesen meleg és csapadékos időjárás megakadályozza az emlékek fennmaradását.

Egyébként az amazonasi régióban a régészek előtt a helybeliek már régóta ismerték a kövek elhelyezkedését, lelőhelyét, csak a szakértők, illetve a sajtó sokáig nem hittek a brazil Stonehenge létezésében.

A mostani régészeti kutatás sem az archeológusok kezdeményezésére indult, hanem egy szociológiai felmérés során a területet helikopterrel megközelítő társadalomkutatók hívták fel a levegőből jól látható körkörös struktúrákra a régészek figyelmét.

A brazil régészek mindenesetre most "rákaptak" a témára: előreláthatólag az esős évszak végén, augusztusban térnek vissza a dél-amerikai "Stonehenge" vidékére, hogy alaposabb kutatásokat végezzenek itt.