Natália
-3 °C
7 °C

1956: a kevesebb több lett volna?

2006.10.05. 00:32
A szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba - állítja Charles Gati. Békés Csaba történész szerint nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta külpolitikája megingathatatlan elemét, hogy érdekszférája, melynek része voltunk, érinthetetlen.
Amerikai és magyar történészek vitáztak szerdán a washingtoni Georgetown Egyetemen arról, hogy a magyar forradalmárok 1956-ban bizonyos feltételek esetén mit érhettek volna el. Charles Gati új 1956-os könyvének egyik alapgondolatát kifejtve hangsúlyozta, hogy 1956-ban "a kis eredmények többet értek volna a semminél". Szerinte az Egyesült Államoknak arra kellett volna bátorítania Magyarországot, hogy törekedjen kis engedmények elérésére, ehelyett végignézte a forradalom eltiprását.

A magyar származású amerikai történész-politológus szerző, a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen oktatója az MTI-nek korábban elmondta: könyvének egyik központi állítása az, hogy a szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba. Mint fogalmazott, el lehetett volna érni bizonyos "félfüggetlenséget, félszabadságot".

Moszkva nem engedett volna

Békés Csaba történész, a budapesti Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító igazgatója nem értett egyet azzal, hogy lehetőség lett volna félmegoldásokra. Magyarország számára nem volt középút a diktatúra és demokrácia között, amire az eleinte engedményekre törekvő Nagy Imre is rájött. Arról beszélt, hogy a második világháború után a két szuperhatalom által meghatározott világrendben Európát felosztották, és bár nem volt erről írásos megállapodás, Kelet-Európa a szovjet érdekszférába tartozott. A szovjet külpolitika megingathatatlan eleme volt az, hogy a szovjet birodalom, tágabb értelemben érdekszféra érinthetetlen, és Kelet-Európa ennek a része. Nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta volna ezt a megfontolását - mondta a történész, aki szerint az osztrák példával félrevezették a magyarokat, Magyarországon nem volt lehetőség engedményekre.

A történész vitán részt vett Szakolczai Attila, a budapesti 1956-os intézet főmunkatársa is, aki az 56-os budapesti eseményekről tartott előadást. A három szakértő a New York-i magyar kulturális központ Utazó tudósok című programsorozatának keretében harmadik alkalommal találkozott egymással. Az amerikai és a két magyar történész New Yorkban, New Jerseyben, Washingtonban és Bostonban tart előadást 1956-ról.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!