Már a kőkori ember is drogozott

Egyetlen ok miatt adta fel az ember a vadászó-gyűjtögető életmódját: csak hogy sört készíthessen és mámorba igya magát - állította Josef Reichholf német evolúciókutató.

Brit és amerikai régészek most találtak bizonyítékot arra, hogy a csendes-óceáni Carriacou szigetén a karibi kőkorban, röviddel Jézus születése előtt már fogyasztottak drogot - derül ki a Die Welt német lap online kiadásából.

Olyan, kerámiából készült tálkákra és csövecskékre bukkantak, amelyek számukra egyértelműen csak egy célt szolgálhattak: porított vagy füstölgő kábítószerek belélegzését. A kutatók pontosan nem tudták mondani, de feltételezik, hogy a cohoba nevű, mimózák leveleiből nyert anyagról van szó.

Már Kolumbusz is találkozott a karibi térségben cohobaélvezőkkel. Ilyen evőeszközről azonban nem számol be hajónaplójában. A lelet kora is új ismeretekkel szolgál. A drogfogyasztás - régészeti szemmel is - világszerte egyre korábban kezdődik.

Kr. e. 6000 körül kezdték a Távol-Keleten a bételdiót rágcsálni, ugyanekkor a Földközi-tenger körül pedig az ópiumot termesztettek. Ott a marihuána és a tébolykeltő mandragóra is megtermett. Az észak-amerikai indiánok egyetlen komolyabb szántóföldi növénye pedig a dohány volt.