Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Szlovák-magyar viszony Trianontól máig

2006.09.11. 20:56
Trianon óta fordult a kocka: míg korábban évszázadokon át a szlovákok hiába küzdöttek az autonómiáért, 1920 után a magyarok kerültek kisebbségbe. A szlovákok (csehszlovákok) előbb kitelepítésekkel, állampolgárságuk elvonásával, később közigazgatási átszervezésekkel próbálták csökkenteni a magyar kisebbség befolyását és létszámát. Az utóbbi években viszont magyar egyetem kezdhette meg a működését Révkomáromban.

A Tanácsköztársaság összeomlása után a trianoni békediktátum 1920. június 4-én született meg, ez véglegesítette a Felvidék elszakadását, és Csehszlovákia megalakulását. Az új csehszlovák állam, nemcsak a Felvidék északi, hanem északkeleti részét, a mai Kárpátalját is magába foglalta, jelentős magyarlakta területekkel együtt.

A Csallóköz gyakorlatilag színmagyar lakosságú területeinek elcsatolásán állítólag még a nagyhatalmak is tanakodtak, de a Duna, mint védelmi vonal fontos volt a kisantant államok számára.

A kisantant

Cseh-Szlovákia, Románia és a szintén ekkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, vagyis a későbbi Jugoszlávia ugyanis fenyegetően ölelte körbe a Horthy irányítása alatt álló Magyarországot, amely az első világháború után a legnagyobb területi veszteségeket szenvedte el. A kisantantot a "nagy" antant egyik vezető állama, Franciaország nyomására hozták létre, és ennek a feladata volt többek között Magyarország elszigetelése.

A Horthy-rezsim politikája a revízió volt, bár kevesen tudják, hogy Horthyék hatalomra kerülése éppen annak köszönhető, hogy ők elfogadták az antant feltételeit, vagyis az első világháború győzteseinek akaratába látszólag belenyugodott a jobboldali-szélsőjobboldali magyar vezetés.

Csehszlovákia felosztása

Horthy 1920-tól kormányzóként irányította Magyarországot, rendszerében voltak liberálisabb időszakok, de egyértelműen konzervatív-jobboldali politikát folytattak miniszterelnökei. A harmincas években a magyar politika hangja is felerősödött, a németek csehellenes politikájával egybecsengett a magyarok revizionista álma, többek között a Felvidék visszaszerzése.

A müncheni szerződés, amikor Hitler és Mussolini rávette Angliát és Franciaországot, hogy veszni hagyják a csehszlovák államot, megpecsételte Prága és Pozsony sorsát. Szlovákia déli része, a Felvidék egy keskeny sávja Hitler első bécsi döntése értelmében 1938-ban került vissza Magyarországhoz. A Csallóközön kívül többek között Kassa és a mai Kárpátalja egy keskeny csíkja is magyar fennhatóság alá került.

Bábállam Szlovákiában

Ekkor alakult meg a Tiso vezette szlovák bábállam, amely 1944-ig, a szlovák nemzeti felkelésig maradt fenn.

1939-ben Kárpátalja egészét megszállta a magyar hadsereg, így közös lengyel-magyar határ jött létre. Ezen keresztül sok lengyel menekült érkezett hozzánk, még ugyanebben az évben, hsizen ekkor kezdődött meg a második világháború.

Kollektív bűnös a magyarság

A második világháború után Szlovákia újra Csehszlovákia része lett, a magyarok ellen pedig súlyos megkülönböztető intézkedések léptek életbe a Benes-dekrétumok (ezek a csehszlovák államelnök rendeletei voltak), illetve az 1945-ös kassai kormányprogram révén).

A magyarokat kollektív bűnösnek mondták ki, megvonták állampolgárságukat, sokakat háborús bűnösként egyénileg is elítéltek. Szovjet támogatással hajtották végre a következő lépést: a Wikipédia szerint 76 ezer magyart telepítettek ki Szlovákiából 1946-47 folyamán. Ők többnyire Tolnában, Baranyában foglalták el a kitelepített németek házait. A lakosságcserének hívott program része volt 60 ezer magyarországi szlovák Felvidékre telepítése is.

Még három falut elcsatolnak

1947-ben, a párizsi békeszerződésben Magyarország területe egy kicsit még csökkent is a trianoni határokhoz képest. Az úgynevezett "pozsonyi hídfőt" elszakították, a szlovák főváros védelmére három falut elcsatoltak Magyarországtól. Így Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún is Csehszlovákia része lett.

Csehszlovákiát 1968-ban szövetségi állammá szervezték át, így Szlovákia formálisan önállóbb lett. Ebben az évben az augusztus 20-21. különös nap volt: a magyar néphadsereg a Varsói Szerződés kötelékében átlépte a csehszlovák-magyar határt, és a szovjetek oldalán leverte a Prágai Tavasznak nevezett, a demokratikus, "emberarcú" szocializmust célul kitűző mozgalmat.

Igazi önállóság 1993-tól

Valójában az igazi önállóságot Szlovákia 1993-ban érte el, amikor függetlenné vált Csehországtól. Az önálló Szlovákia 2004-ben, Magyarországgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

Csehszlovákia létezése óta a magyarkérdés állandóan nyitott volt: a szlovákok és a magyarok viszonya állandóan konfliktust gerjesztő tényező, bár a román-magyar vagy a szerb-magyar viszonyhoz képest sokkal kevésbé volt véres a két nép együttes története.

Ennek ellenére a szlovákiai magyarok létszáma mind a mai napig csökken, számuk jelenleg félmillióra, a lakosság nagyjából 10 százalékára becsülhető. Különösen kiélezte a rendszerváltás után a magyar-szlovák viszonyt Vladimir Meciar miniszterelnök politikája. Ekkor felerősödtek a szlovákiai magyarság beolvasztására irányuló törekvések, közigazgatási és oktatási átszervezéseket hajtottak végre, magyar igazgatókat váltottak le.

Bős-Nagymaros

A szlovák-magyar viszonyban nemcsak a nemzetiségi kérdés okozott problémát: a nyolcvanas évek végétől a bős-nagymarosi vízlépcső építése ellen tiltakoztak a magyar környezetvédelmi mozgalmak.

Magyarország végül kiszállt a programból, a csehszlovákok, illetve a szlovákok viszont "elterelték" a Dunát, és megépítették a bősi vízi erőművet. Ennek párja, a nagymarosi magyar gát azonban nem készült el, így a vízlépcső csak félkész állapotban valósult meg. Magyarország sokáig nemzetközi fórumokon vitatta a szlovák lépéseket, de végül nem sikerült érvényesítenie álláspontját. Igaz, a szlovákoknak sem sikerült elérniük, hogy Magyarország ne bontsa el a nagymarosi gátat.

A párkányi híd

A két ország között a rendszerváltás óta pozitív dolgok is történtek: így például megépült - részben EU-támogatásokból - a párkányi híd, mely a világháborús sérülések kijavítása és pótlása után Esztergomot köti össze a dél-szlovákiai (jelentős részben magyarok lakta) várossal.

Szintén a pozitív fejlemények közé tartozik, hogy a szlovákiai magyar felsősoktatás az utóbbi években fejlődésnek indult. Révkomáromban magyar egyetem létesült a Dzurinda.-kormány idején, amelyről a szlovák parlament 2003. október 23-án törvényt hozott, méghozzá egyetlen szavazat többséggel.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.