Ágoston
14 °C
31 °C

Wass Albert még mindig háborús bűnös Romániában

2007.05.22. 09:52
Nem veszik elő újra azt az ügyet, amiben a negyvenes évek végén háborús bűnössé nyilvánították, és halálra ítélték Wass Albertet és apját, így az ítélet érvényben maradt Romániában. Pedig ha jobban megnézzük a Wass Albert elleni vádakat, kiderül, hogy nem a román bíróságnak kellene újból ítélkeznie: egyszerűbb lenne a magyar hadbíróságok, illetve rögtönítélő osztagok, kémelhárító egységek tevékenységét elemezni. Wass Albertről a perdöntő iratok talán Budapesten rejlenek, valamelyik mélyre elásott katonai archívumban.

A kolozsvári bíróság a közelmúltban elutasította a perújítási kérelmet Wass Albert ügyében. Az erdélyi grófot és apját a kolozsvári népbíróság a negyvenes évek második felében (1946-ban vagy 1948-ban, erről ellentmondóak az adatok) minősítette háborús bűnösnek. Mindkettőjüket halálra ítélték az omboztelki és a vasasszentgotthárdi kivégzésekben játszott felbujtói szerepük miatt. A kivégzések 1940-ben történtek, amikor Horthyék a második bécsi döntés után egy időre átvették az uralmat Észak-Erdély felett.

Nyugaton érte a hír

A negyvenes évekbeli ítélet híre már csak Németországban érte utol Wass Albertet, aki 1944-ben került ide, majd 1952-től Amerikában élt. Az USA hatóságai tudtak, tudhattak a román ítéletről, de azt nem tartották olyan súlyúnak, hogy ne engedjék be egy alapos vizsgálat után az írót, aki ezután a floridai egyetemen taníthatott.

Wass Albert felmentését, legalábbis a perújítást korábban Frunda György RMDSZ-szenátor is megpróbálta elérni, de az ő kérését is elutasították pár éve. Az Evenimentul Zilei című román lap 2003-as tudósítása szerint Frundát akkor az RMDSZ is támogatta.

Egyelőre érvényben marad a halálos ítélet


Wass Albert
Fotó: Wikipédia

A mostani, 2007-es kolozsvári döntés azt jelenti, hogy a negyvenes évekbeli ítélet érvényben maradt Romániában. Erről Petru Urs, a bíróság szóvivője tájékoztatta a Mediafax román hírügynökséget. Az erdélyi Krónikának Urs később úgy nyilatkozott, hogy a testület húsz napon belül indokol írásban.

A kérelmet Andreas Wass von Czege (Czegei Wass András), az író fia, illetve a nevében eljáró Kincses Előd ügyvéd nyújtotta be. Az elutasítást a romániai magyar Paprika Rádió híre szerint nem indokolták meg a kolozsvári bírák. Az ügyvéd tíz napon belül fellebbezhet a döntés ellen, amit Kincses meg is fog tenni a kolozsvári táblabíróságnál.

Román archívumokban kutattak

Kincses szerint beadványát az alapozta meg, hogy a román védelmi és külügyi minisztérium archívumaiban olyan korabeli dokumentumokat találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze az omboztelki és a vasasszentgothárdi kivégzésekhez, melyek miatt elítélték a Wass család tagjait.

Vekov Károly történész, korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselő 2006-ban olyan iratokat talált, amelyek Wass Albert ártatlanságát bizonyítják. Ezt akkor Kincses Előd jelentette be, és erre alapozva nyújtotta be keresetét idén a kolozsvári bíróságra.

Perújítási kérelmet egyébként csak akkor lehet benyújtani, ha olyan iratok kerülnek elő, amelyek alapvetően megváltoztatnák a korábbi ítéletet, és amelyeket az 1946-ban ülésező népbíróság nem ismert, nem ismerhetett.

Két irat felmenthetné Wass Albertet?

Az egyik irat szerint a román hadsereg információs szolgálata azt jelentette, a szentgotthárdi négyes gyilkosság felbujtója Wass Endre volt, Wass Albert apja. A tárgyaláson is végig Wass grófot emlegették, illetve hogy a magyar hadsereg által elkövetett gyilkosság előtti estén az öreg Wass Endre gróf átkocsizott Cegéről Szentgotthárdra, hogy a magyar tisztet a kivégzési parancs kiadására bíztassa, írta az Erdely.ma.

Az omboztelki, tizenegy áldozatot követelő gyilkosságnál egy Kőrösi József nevű polgármester volt a felbujtó, és nem Wassék, derül ki egy másik dokumentumból, a gyilkossági parancsot pedig egy magyar katonatiszt adta ki.

De mi történt valójában?

Az első bécsi döntés 1938-ban a Felvidék déli részét szolgáltatta vissza Magyarországnak, a második bécsi döntés pedig Észak-Erdélyt 1940-ben. Mindkét esetben Adolf Hitler döntött, így aztán a második világháború után a győztes szövetségesek visszaadták a területeket Csehszlovákiának és Romániának.

A második bécsi döntés után, 1940-ben magyar csapatok érkeztek Észak-Erdélybe, ekkor több atrocitás is érte az ottani román lakosságot. Egyeseket a román, másokat a kommunista kapcsolataik miatt gyanúsítottak meg, de voltak zsidók (illetve annak minősített személyek) is a későbbi áldozatok között.

Vekov Károly tanulmánya

Vekov Károly a Rubicon magyar folyóirat 2005/6-os számában, amely Trianon és a revízió címet viseli, tanulmányt jelentetett meg a Wass-perről. Ebben leírja, hogy magyar katonai bíróságok és kémelhárító szervek tevékenykedtek ekkoriban Wassék birtokain is. Ezekkel a szervekkel az idősebb Wass gróf, Albert édesapja, Wass Endre beszélt többször is. Az idősebb gróf szerepe sem egyértelmű azonban a későbbi kivégzésekben, illetve halálesetekben.

Vekov leírja, hogy két Szentgotthárdon letartóztatott román és két ugyanott őrizetbe vett zsidó származású áldozatot, méghozzá fiatal lányokat Cegén lőttek le a magyar katonák, állítólag menekülés közben. A négy személyt korábban a magyar csendőrség a katonai kémelhárításnak adta át, és ha nem is egyértelmű, de valószínűsíthető, hogy statáriális (rögtönítélő) bíróság elé is állíthatták a négy embert.

Magyar archívumokban is kéne kutakodni?

Az ügy még a magyar fennhatóság idején, tehát 1944 előtt is újra felmerült, de a katonai hatóságok nem engedték a holttestek exhumálását, és megkérték Schilling János alispánt, hogy ne foglalkozzon az esettel. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy a mai magyar hatóságok miért nem foglalkoznak az üggyel, miért nem segítenek tisztázni a romániai bíróság által elítélt Wass Albertet.

A kivégzettek részben Wass Endre haragosai voltak, de a magyar katonai szervek emiatt aligha ítélték volna halálra őket. Sőt Wass Endre közbenjárására az eredetileg hat lefogott közül kettőt szabadon engedtek a hatóságok, utóbb ezt meg is köszönte neki az egyik érintett. Igaz, Wass Endre erre azt válaszolta: nem érdemelte meg a szabadlábra helyezést.

Vasgárdistákat és kommunistákat kerestek

A másik négy embernél sokkal valószínűbb, hogy vagy már rendelkezett róluk valamilyen információval a magyar kémelhárítás, vagy vallatásuk közben kényszerből vagy önként ismertek el valamit. Az egyik későbbi román áldozat például a vasgárdistákkal tartotta korábban a kapcsolatot. Két zsidó származású nőt pedig nagy valószínűség szerint kommunistagyanúba keverték - ennek azonban nem sok alapja volt, derült ki utóbb. Talán emiatt is hallgattak később a magyar katonai hatóságok, mert aligha volt komoly bizonyítékuk a "menekülés közbeni fegyverhasználatra".

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy ha a magyar katonai archívumokban utánanéznénak a cegei eseményeknek, talán a kutatók több bizonyítékot találnának Wassék ártatlanságára. A román elhárítás dokumentumai ugyanis aligha lehetnek minden kétséget kizáróan bizonyító erejűek, hiszen ekkoriban magyar fennhatóság alatt állt Vasasszentgotthárd, illetve Cege is.

Hol volt Wass Albert?

Vekov cikkében megjegyzi azt is, hogy míg az apát, Wass Endre grófot a későbbi népbírósági perben sokan emlegették (bár sok konkrétumot ott sem tudtak ellene felhozni), addig a fiatal grófot, Wass Albertet alig hozták szóba. Ennek oka az lehet, hogy a halálesetek idején Wass Albert a környéken vadászott, alig vagy egyáltalán nem tartózkodott birtokközpontján. Így a fiatalabbik grófot - Vekov feltételezése szerint - azért keverték bele a negyvenes évek második felében a román népbírósági perbe, hogy a falubeliek biztosítsák maguknak a Wass-birtokokat, amelyeket a halálos ítéletre hivatkozva elkoboztak a magyar arisztokratáktól.

Érdekesség az is, hogy a Wass-per megindulása előtt a román minisztertanács is áttekintette az ügyet, és állítólag a miniszterelnök, Petru Groza (Gróza Péter) is jóváhagyta a vádiratot.