"Felfedeztük, hogy a társadalmi ranglétrán lefelé haladva minden egyes hal húsz százalékkal kisebb, mint a közvetlenül fölötte álló hal. Ha egy hal túlságosan ránő a felettesére, akkor azonnal kikerül a csoportból" - mondta Peter Buston, a Cornell Egyetem kutatócsoportjának vezetője a New Scientistnek.
A hím a nőstény helyébe lép
Amikor a csoportban elpusztul a domináns nőstény, akkor mindegyik hal feljebb lép a ranglétrán. A rangidős hímnek egyetlen választása van: meg kell változtatnia nemét, hogy a nőstény helyére léphessen. A következő, korábban nem párosodó hím kerül az ő helyére, míg a többiek kényetelenek tovább várni egy újabb előrelépési lehetőségre.
Buston szerint ez a szigorú rendszer evolúciós okokból fejlődött ki. A bohóchalak hosszú ideig együtt élnek, körülbelül tíz évig, és ezzel a rendszerrel könnyen el tudják kerülni a hatalmi konfliktusokat, így biztosítják túlélésüket.
Steve Metchett, az Egyesült Királyság nemzeti tengeri akváriumának helyettes vezetője úgy véli, hogy a halak méretét leginkább az élelemhez való hozzáférés szabályozza. Buston szerint ha kizárólag erről lenne szó, akkor a halak nem igazodnának olyan szigorúan a húsz százalékos méretkülönbséghez. Szerinte ez a kutatás azt bizonyítja, hogy a méret és a növekedési ráta változásával megoldhatóvá válik a konfliktusok kezelése az állati közösségekben.