Árpád
-2 °C
9 °C

Kételkedő majmok és delfinek

2003.12.02. 10:41
Az emberi faj egyik legkifinomultabb szellemi képessége a kognitív öntudat, vagyis a két hasonló dolog közti választás képessége, a helyes döntés mérlegelése. Néhány éves korukig a gyerekek sem gondolkoznak a gondolkozásról. Amerikai kutatók szerint néhány főemlős és a delfinek viszont igen.
Három szokatlan, de egyszerű kísérletben a New York-i egyetem buffalói karának munkatársai kimutatták, hogy a rhesus majmok (Macaca mulatta) és a palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) a bonyolult döntések meghozatalánál az emberhez hasonló gyakorisággal választják a "nem tudom" lehetőséget.

John David Smith pszichológus és munkatársai új bizonyítékkal szállnak be a tudományág berkein belül folyó vitába: az állatok vajon tudnak-e dolgokat, és ha igen, akkor hogyan. Néhány kutató, akik elfogadják, hogy az állatok túl tudnak lépni a puszta ösztönvilágon, és hajlanak az öntudatra, örömmel fogadta az új eredményeket.

Túlmagyarázás

"Alapvető áttörésről van szó. Erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a majmok, delfinek és emberek hasonló kognitív mintái azonos célt szolgálnak" - idézte a Washington Post Lori Marino, az Emory neurológusa szavait.

Mások, például a Florida Egyetemen dolgozó Clive D.L. Wynne viszont a környezet és a kiképzés eredményeként jelentkező folyamatok túlmagyarázását látják a tanulmányban. A kutatók összefoglalója a kognitív pszichológia szaklapjának (Behavioral and Brain Sciences) decemberi számában jelenik meg.

Az állat nem beszél

A kutatók számára évekig az jelentette a legnagyobb kihívást, hogyan határozhatnák meg, mikor bizonytalanodnak el az állatok. Az emberekkel ellentétben nem mondhatják el, mikor bizonytalanok egy döntésben. Ezért volt szükség módot találni arra, hogy kifejezzék magukat, jelentette ki John David Smith.

A kutató három kísérletet dolgozott ki, hogy azonos alapokra helyezze az emberekkel és az állatokkal végzett kísérleteket. Az elsőben majmokat tanított be arra, hogy számítógépes képernyőn egy négyzetben színes pontok sűrűségét figyeljék, és a kurzort joystickkal irányítsák.

Sűrű vagy ritka?

Amikor sok pont jelent meg, a majmok a négyzetre vitték a kurzort, amikor alacsony volt a sűrűség, egy külső S betűre mutattak. A kutatók fokozatosan egyre több pontot jelenítettek meg, amíg a majom elért egy küszöböt, ahol nehezére vált eldönteni, hogy a panelen a jelek sűrűn vagy ritkán álltak. Ekkor a majom egy csillagra vitte a kurzort, és ez jelentette a bizonytalanságot.

Smith szerint a két majom szinte azonos küszöbnél mutatta a bizonytanságot, mint a kísérletbe bevont hét ember. Ez az eredmény a kutatók szerint "az egyező emberi és állati teljesítmény egyik legszorosabb feljegyzett példája."

Magas vagy alacsony?

A második tesztben a palackorrú delfinnek egy pedált kellett lenyomnia, ha alacsony hangot hallott, és egy másikat, ha azt inkább magasnak ítélte. Kezdetben a delfin annyira lelkesen nyomkodott, hogy hatalmas csobbanásokat okozva úszott a pedálokhoz.

Amikor a kutatók emelték a hangszínt, a delfin lassan csoszogott oda a pulthoz, mert nem tudta, mit tegyen. Ez valami hasonló a delfineknél, mint amikor az ember a fejét vakarja, jelentette ki Smith. A menekülést az jelentette az állat számára, hogy megnyomhatta a harmadik kart, amely a bizonytalanságot jelezte.

Memóriateszt

A harmadik kísérletben a majmoknak memóriatesztet kellett végrehajtaniuk. Képernyőn figyelték a négy alakzat alkotta oszlopot, majd a képernyő egy pillanatra elsötétült, és egyetlen alakzat jelent meg.

A kurzor mozgatásával erről döntötték el, hogy az előző ábrán a felmutatott jel ott volt-e vagy sem. Illetve végső esetben választhatták a nem tudom lehetőséget is. Az emberekhez hasonlóan a majmok akkor voltak biztosak a dolgukban, ha a kérdéses ábra az oszlop legfelső vagy a legalsó tagja volt. A bizonytalanság második vagy harmadik hely esetében magasabb volt.

Bizonytalan vagy újat kér?

Clive D.L. Wynne szerint a tévedés ott rejlik meg, hogy az állatokat be kellett tanítani a kísérletekhez. Jutalmat kaptak, ha jól választottak, és büntetéssel felérő várakozási időt, ha tévedtek.

A kutatónő szerint fontos tény, hogy a "nem tudom" döntés bár nem adott jutalmat, a próbálkozás azonnali folytatását eredményezte. Ebben a formában nem garantálható, hogy a delfinek nem a következő hal reményében nyomták a "bizonytalan vagyok" pedált.

A patkányoknak nem sikerült

Smith szerint viszont a harmadik teszt eléggé elvont volt ahhoz, hogy el lehessen helyezni a puszta jutalom-büntetés relációban. A kutató megjegyezte, hogy a delfin és majom eredményeit képtelen volt megismételni alacsonyabb rendű állatokkal, például patkányokkal végzett bizonytalansági kísérletekben.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!