Árpád
3 °C
12 °C

Nap körüli pályára állt a Kepler űrteleszkóp

2009.03.07. 08:55 Módosítva: 2009-03-08 10:45:12
Fellőtték az űrbe a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Keplert, az első olyan amerikai űrteleszkópot, amelynek fő feladata az lesz, hogy Naprendszeren túli Földéhez hasonló méretű bolygók létét mutassa ki. Az űrszonda a kilövés után alig több mint egy órával Nap körüli pályára állt.

A Keplert közép-európai idő szerint szombaton hajnalban 3 óra 49 perckor indították Nap körüli pályára. A Delta 2 hordozórakéta harmadik fokozatától való leválása és Nap körüli pályára állása a terveknek megfelelően 721, 53 kilométer magasságban, 61 perc 49 másodperc után történt meg. A Kepler heliocentrikus pályán mozog, amelynek révén követi a Földet a Nap körül. A NASA szerint nem lesz szükség semmilyen további pályakorrekcióra. A Kepler küldetését három és fél évre tervezték.

Több magyar kutató is aktívan részt vesz a munkában: az adatok elemzése, modellszámítások és földi megfigyelések révén járulnak hozzá a projekt sikeréhez. A Kepler látómezejébe eső egyéb objektumok, így a pulzáló változócsillagok is soha nem látott részletességgel lesznek vizsgálhatók. A hazai tudósok az előkészítő munka során számos ilyen csillagot javasoltak, melyek bekerültek a Kepler programjába. A KASC tudományos programját 14 munkacsoport fogja megvalósítani. Ezek közül a cefeida változócsillag-típushoz kapcsolódó csoportot Szabó Róbert (MTA KTM CsKI) fogja vezetni, míg a mira csillagok vizsgálatának koordinálásával Kiss Lászlót (University of Sydney) bízták meg.

A Naprendszeren túli bolygók, vagyis exobolygók létéről az emberiségnek mintegy másfél évtizede van tudomása. Eddig több mint 300 olyan égitestet fedeztek fel, ami egy csillag - vagyis egy nap - körül kering. A világegyetemben nem csak a mi Napunk kiváltsága az, hogy bolygókkal vegye magát körül, sőt a csillagászok gyanakvása szerint ez viszonylag általános jelenség.

A Kepler űrteleszkóp útnak indul a világűrbe
A Kepler űrteleszkóp útnak indul a világűrbe

A mostanáig felfedezett exobolygók azonban szinte kizárólag Jupiter méretű vagy még annál is jóval nagyobb gázóriások, amelyeken a - legalábbis a földi értelemben vett - élet lehetősége kizárt. A Kepler feladata az lesz, hogy több mint 100 ezer csillag környezetéről küldjön a földi irányító központba olyan felvételeket, amelyek alapján a szakértők következtetni tudnak a Földhöz hasonló kőzetbolygók létére.

A 2006-ban felbocsátott francia-európai gyártmányú Corot űrtávcső nemrég felfedezett ugyan egy olyan exobolygót, amelynek átmérője csak kétszer nagyobb a Földénél, de ez az égitest olyannyira közel kering anyacsillagához, hegy eleve nem lehet "életgyanús" bolygónak tekinteni.

A Kepler viszont főként a kiszemelt csillagoknak azt a környezetét vizsgálja, ami feltételezhetően az úgynevezett lakható övezethez tartozik, vagyis központi naphoz nem túl közeli és nem is túl távoli zónákat. Ezekben az övezetekben a kedvező hőmérsékleti viszonyok következtében előfordulhat az élet egyik alapeleme, a cseppfolyós halmazállapotú víz, és ha ott léteznek olyan kőzetbolygók, amelyek felszínén megmarad a víz, akkor azokon a planétákon korántsem kizárt, hogy megjelent az élet is, akárcsak a Földön milliárd évekkel ezelőtt.