Ilona
16 °C
33 °C

Armageddont szimulálnak egy amerikai laboratóriumban

2009.03.28. 15:45 Módosítva: 2009-03-28 15:45:33
A kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory katonai kutatóközpontban számítógépes szimulációval ellenőrizték a Föld pályáját keresztező aszteroidák elhárítására kidolgozott védelmi rendszert.

A Naprendszerben nagyjából 4500 ilyen objektumról tudnak a csillagászok, ezek közül közel kétezer aszteroida egy kilométernél nagyobb. Egy ekkora szikla már nem semmisülne meg a légkörben a súrlódás hatására, és a becsapódása pusztító erejű lenne: szárazföldön több száz kilométeres krátert hagyna maga után, az óceánba zuhanva pedig hatalmas szökőárt hozna létre. Az ezt megelőző terveken a hatvanas évek óta dolgoznak a tudósok, és most jutott el abba a fázisba az egyik amerikai fejlesztés, hogy számítógépes szimulációval próbálják ki a működőképességét.

A David Dearborn vezette tudóscsapat azt feltételezte, hogy ütközés előtt harminc évvel sikerül a feltételezett veszélyes aszteroida pályáját kiszámolni (ez nem lehetetlen, a jelenleg legveszélyesebbnek tartott objektumról, az Apophis kódnevet kapott 270 méteres szikláról évek óta tudjuk, hogy 2036-ban fog ideérni). A szimulációban egy egy kilométeres objektum szerepelt, amit egy 100 kilotonnás atombombával lőttek meg. A robbanás a felszíntől 250 méterre történt, és az aszteroida sebességét másodpercenként 6,5 milliméterrel változtatta meg, illetve 1 százalékkal csökkentette a tömegét. Ez azonban az óriási távolság miatt elég volt ahhoz, hogy a Földdel való találkozás esélyét a nullára csökkentse.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy egy jóval kisebb, mindössze 1 kilotonnás bombát használjanak, amit sokkal könnyebb szállítani. Ehhez azonban le kell szállni az objektumon, és a felszín alatt egy méterrel elhelyezni a nukleáris töltetet.

Egy másik szimulációban az volt a kiindulási alap, hogy túl későn mérik be a bolygónk felé tartó aszteroidát, és mindössze 3 év marad a cselekvésre. Itt vészmegoldáshoz folyamodtak a kutatók, és a 900 kilotonnás nukleáris töltettel megrakodott űrhajót kamikaze módszerrel nekivezették az objektumnak. A számítógépes modell szerint a célpontot darabokra szaggatta a robbanás, és bár a törmelék egy része így is elérte a Földet, ez az eredetileg egymilliárd tonnányi sziklának csupán a százezred része volt. A kutatók siettek leszögezni, hogy egy ilyen robbantás sikerét nagyban befolyásolná az aszteroida belső szerkezete, és elképzelhető, hogy atombomba csak egy lyukat ütne a felszínen.

Az európai űrügynökség közben egy másik technológián dolgozik: ők szintén abból indulnak ki, hogy elég idő áll rendelkezésre, és lézerrel, illetve húszméteres tükrökkel felszerelt, nyolc űrhajóból álló flottát küldenének elé. A lézerek elpárologtatnák az aszteroida anyagának egy részét, és ezzel, illetve a keletkező gáz hajtóerejével tolnák át új, veszélytelen pályára az objektumot.