Születésnapi galaxisfotó a Hubble-től

Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1990. április 24-én állították Föld körüli pályára a Hubble Űrteleszkópot, melynek megfigyelései sok területen alapvetően változtatták meg világképünket, felvételei pedig milliók számára hozták közelebb a világegyetemet.

Jó statisztikák

1990. április 24-én a Discovery űrrepülőgép robotkarja segítségével a raktérből kiemelve Föld körüli pályára állították az űrcsillagászat, de talán az egész űrkorszak legsikeresebb eszközét, a Hubble Űrteleszkópot (Hubble Space Telescope, HST).

A segítségével nyert eredmények az asztrofizika sok területét helyezték új megvilágításba, illetve adtak lökést új kutatási területek kibontakozásának. A szakkutatásokon túl kiemelkedően fontos a HST csillagászati ismeretterjesztésben betöltött szerepe is, hiszen a kamerái által rögzített felvételek a világháló közvetítésével korábban elképzelhetetlen részletességgel tárták az érdeklődő nagyközönség elé a világegyetem objektumait.

A Hubble statisztikái imponálóak: 19 éves működése alatt több mint 880 ezer megfigyelést végzett, melyek során mintegy 29 ezer objektumról körülbelül 570 ezer felvételt készített. A Hubble azonban lassan, de biztosan életciklusának végére érkezik. Mostanában várható az utolsó helyszíni szervizelése. A felváltására tervezett James Webb Űrteleszkóp előreláthatólag 2013-ban fog startolni.

Híd két galaxis között

A születésnapot a Hubble üzemeltetői kölcsönható galaxisok egy csoportjáról készült felvétel közzétételével ünneplik, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. Az Arp 194 katalógusjelű csoportosulás a Cepheus csillagképben figyelhető meg, távolsága körülbelül 600 millió fényév. A galaxishalmaz északi (felső) részén poros spirálkarok, fényes, kék színű csillagkeletkezési területek és legalább két galaxismag figyelhető meg, melyek az összeolvadás korai fázisában lehetnek. Jobbra látható egy harmadik, viszonylag érintetlen spirális is. A déli (alsó) részt egyetlen óriási spirálgalaxis alkotja, melyben szintén jól azonosíthatók a kék csillagkeletkezési területek.

A galaxiscsoportosulás legérdekesebb alakzata azonban kétségtelenül a két részt összekötő híd. Ez az áramlás óriási szuper-csillaghalmazokból áll, melyek mindegyike tucatnyi egyedi, fiatal csillaghalmazt tartalmazhat. Domináns kék színét forró, nagytömegű csillagok sugárzásának köszönheti.

A valószínűleg több millió csillagot magába foglaló híd az északi rész galaxisainak kölcsönhatása következtében jöhetett létre, ugyanis az ütközés során összenyomódó intersztelláris gázban felgyorsulnak a csillagkeletkezési folyamatok, a rengeteg új csillag nagy része viszont a kölcsönhatás miatt kidobódott a galaxisközi űrbe. A felvételen jól látható, hogy a híd vége a déli galaxis előtt helyezkedik le, ezért nem teljesen világos, hogy a déli komponens valójában kölcsönhatásban áll-e az északi párral.