Gammavillanás 13,1 milliárd fényévre
Április 23-án a valaha észlelt legnagyobb vöröseltolódású égitest tűnt fel a Swift műhold műszereinek látómezejében. Mostanra kiderült, hogy az objektum a legtávolibb valaha észlelt égitest.
A gammavillanások (GRB-k) az univerzum ma ismert legnagyobb energiájú jelenségei. Az eddig ismert legtávolabbi objektum is egy gammakitörés volt, közel 13 milliárd fényéves távolsággal. A múlt hét óta az új rekordtávolság 13,1 milliárd fényév, ilyen távolságban tűnt fel ugyanis az április 23-án felfedezett GRB 090423 jelzésű égitest – írja a hirek.csillagaszat.hu.
A gammakitörések az elektromágneses spektrum nagy energiájú végén megfigyelhető, rövid, ám rendkívül heves, nagy intenzitású jelenségek. Jelenlegi ismereteink szerint ezek az univerzum legnagyobb robbanásai, melyeknek két alapvető típusa markánsan szétválik a 2 másodpercnél rövidebb, illetve hosszabb kitörésekre.
A hosszú GRB-k forrása valószínűleg egy nagy tömegű magányos csillag, melynek összeomlása, illetve az ennek nyomán bekövetkező felrobbanása nagy energiájú kitörést produkál. Ezt a feltevést erősíti, hogy több GRB környezetében hipernóva-robbanást lehetett látni. A hipernóvák a szupernóvák speciális alosztálya, nagyon nagy abszolút fényességgel és óriási, akár a fénysebesség tizedét is elérő ledobódási sebességgel. A Swift műhold április 23-án reggel észlelte az összesen 10-12 másodpercig tartó gammakitörést, melynek pontosabb pozícióját a röntgenmérések szolgáltatták.
A Swift BAT műszere által megfigyelt kitörés a gammasugarak tartományában. A felső négy görbe a 4 különböző energiájú csatornán megfigyelt adatsor, legalul ezek összege látszik. A vízszintes tengelyen az időt látjuk, másodpercekben kifejezve.
A Swift nagy erőssége, hogy legtöbb GRB égi koordinátáit 60 másodpercen belül 5 ívmásodperc pontossággal megállapítja, ami alapján már a földi műszerek is bekapcsolódhatnak a robbanást követő utófénylés észlelésébe. Ahogy a kitörés egyre kisebb energiatartományokban sugárzott, a különböző műszerek sorra következtek az ultraibolya és az infravörös utófény detektálásával.
A GRB 090423 fényes pontforrás volt a röntgentartományban is.
A rekorder villanás képe ultraibolya (balra) és infravörös fényben (jobbra). Utóbbi felvételt a Hawaii-szigeteken található északi Gemini teleszkóp készítette.
Már a felfedezés napján nagyon távolinak tűnt a kitörés. Az első becslések 8,2 és 9 közé tették a vöröseltolódást. Azóta a legpontosabb mérést a GROND műszer szolgáltatta. Az infravörös J, H és K tartományban jól látszik az utófény, a rövidebb hullámhosszakon viszont nem. Ezekből az adatokból 8,0-ás vöröseltolódás következik, de a bizonytalanságok miatt 7,2 és 8,4 között bármi lehet a valódi érték. Az azonban mindenképpen kijelenthető, hogy a GRB 090430 volt a mindeddig megfigyelt legtávolabbi objektum a világegyetemben, mintegy 13,1 milliárd fényév távolságban. A Világegyetem körülbelül 600 millió éves volt a csillag felrobbanásakor, a fotonok pedig 13 ezer millió évig utaztak a kozmoszban, míg elérték a Swift műhold gammadetektorait.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
