Magyar csillagász is részt vett a nagy szupernóvatitok megfejtésében
Megfejtették a Világegyetem evolúciójában kulcsszerepet játszó szupernóva-robbanások természetét, a kutatásban Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett. Majdnem mindegyik tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett.
A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását, a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusainak sikerült megfejteniük, hogy mi gyújtja be a masszív kozmikus robbanásokat.
A kutatásban, amelynek eredményei a Nature legújabb számában jelentek meg, Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett, aki jelenleg a Max Planck Intézetben dolgozik.
A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén történő katasztrofális robbanásban napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét. Több típusát különböztetik meg, a leggyakoribbak az Ia és II. típusú szupernóvák.
"A szupernóvák kritikus objektumok a Világegyetem megértése szempontjából" - hangsúlyozta Marat Gilfanov, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint bosszantó volt, hogy nem tudták miként jönnek működésbe a csillagmáglyák.
A tudósok többsége szerint az Ia típusú szupernóvák akkor képződnek, amikor egy fehér törpe, a csillagfejlődés végstádiumába került objektum instabillá válik, miután tömege elér egy kritikus értéket (úgynevezett Chandrasekhar-határt).
Ez két fehér törpe összeolvadása miatt, vagy egy akkréciónak nevezett folyamat eredményeként történhet, amikor a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el napszerű kísérőjétől.
A NASA Chandra röntgenműholdja adatait elemezve Marat Gilfanov és munkatársai öt közeli elliptikus galaxisban, valamint az Androméda-csillagköd centrumában tanulmányozták a szupernóvákat.
"Majdnem az összes általunk tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett. Amennyiben a szupernóvák akkréció révén jönnének létre, a röntgentartományban a galaxisokat 50-szer fényesebbnek látnánk, mint most észleltük" - nyilatkozta Bogdán Ákos, a tanulmány társzerzője.
További kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy vajon a fiatalabb csillagpopulációval rendelkező spirálgalaxisokban is a fehér törpék összeolvadása révén születnek a szupernóvák.
Egyébként nem könnyű észrevenni, hogy melyik szupernóva készül felrobbanni, nagyon nehéz ugyanis fehér törpepárokat találni. Amennyiben a fehér törpék már elég közel kerülnek egymáshoz, a másodperc tört része alatt bekövetkezik a robbanás.
Mario Livio, marylandi Space Telescope Science Institute asztrofizikusa szerint kulcsfontosságú megismerni a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát, hogy megértsük, miként hasznosíthatnánk ezt a tudást a kozmikus távolságok megállapítására és a sötét anyag nyomon követésére.
"Az Ia típusú szupernóva révén eljuthatunk a sötét energia tulajdonságainak megismeréséhez is, ehhez azonban pontosan kell értenünk a szupernóvák kialakulásának mechanizmusát" - hangsúlyozta Mario Livio. Hozzáfűzte, hogy a folyamatnak van egy másik vetülete is: az összes szupernóva gazdagalaxisaik fejlődésében is fontos szerepet tölt be. Robbanáskor energiát és nehézelemeket, például vasat pumpálnak a környező, új csillaggenerációkat létrehozó intersztelláris anyagba, mintegy megtermékenyítve azt.
