A most felfedezett új bolygók mindegyike nagyobb a híres lávabolygónál, és ahogy az oxfordi egyetem kutatója, Suzanne Aigrain elmondta az MSNBC-nek, a legizgalmasabb velük kapcsolatban az, hogy mennyire különböznek egymástól, milyen nagy változatosságot mutat az exobolygók palettája.
A legmeglepőbb felfedezés az új bolygók közül a CoRoT-15b, ami valójában nem is bolygó, hanem barna törpe. Ezek az objektumok nagyon ritkák, és olyankor jönnek létre, ha egy csillag tömege éppen csak kisebb annál, hogy a belsejében 3 milllió kelvin fölé emelkedjen a hőmérséklet, és ezzel beinduljon a stabil hidrogén-hélium magfúzió. Az óriásbolygóknál jóval nagyobbak, de mivel energiát nem termelnek, a fényük gyenge, így nehéz megtalálni őket.
A barna törpe mellett három, a Jupiterhez hasonló gázóriást, egy iszonyú gyorsan pörgő (40 óra alatt tesz egy fordulatot, összehasonlításképpen a mi Napunknak ehhez 26 földi nap kell) csillag körül keringő exobolygót, egy Neptunusz-szerű jégbolygót, és a fura, elnyúlt pályán keringő CoRoT-10b-t (mindössze 13 földi napig tart egy év, ami alatt 250 és 600 fok között ingadozik a hőmérséklet a felszínen) fedezte fel a szonda.
A csillagászat csak az 1990-es évek óta áll olyan szinten, hogy képesek legyünk a Naprendszeren kívüli bolygókat észlelni, azóta 460 ilyet fedeztek fel a csillagászok, és 700 fölött van a gyanús objektumok listája, ahol igazolásra vár, hogy valóban bolygóról van szó. A szám még tovább növekedhet, ha a NASA Kepler szondájának adatain dolgozó kutatócsoport nyilvánosságra hozza felfedezéseit. Ez jövő februárban várható, és akár több száz bolygót is tartalmazhat az amerikai csillagászok listája.
Az exobolygók nem bocsátanak ki fényt, így a megtalálásukra a csillagászok az úgynevezett fedési módszert alkalmazzák, ami kicsit leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a naprendszerek központi csillagait figyelik, és ha a fényességükben periodikus csökkenést észlelnek, abból arra következtetnek, hogy egy bolygó halad el rendszeresen a nap és a földi távcső között.