Eltűnt a metán egy exobolygó légköréből
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A NASA Spitzer űrteleszkópjával nyert adatok alapján a Gliese 436 katalógusjelű csillag körül keringő fedési exobolygó légkörében jelentős mennyiségű szén-monoxid található, ugyanakkor nem mutatható ki metán jelenléte, amit Joseph Harrington (University of Central Florida), az eredményt jegyző kutatócsoport vezetője az exeteri egyetemen rendezett Exoclimes elnevezésű konferencián rejtélyesnek ítélt.
A Neptunuszhoz hasonló méretű Gliese 436b mindössze 4,3 millió kilométerre kering a Földtől 30 fényévre található vörös törpe csillaga körül. A fedési exobolygót 2004-ben fedezték fel, detektálása után szinte azonnal célpontja lett egy dedikált, a másodlagos fedések megfigyelését célzó vizsgálatnak.
Fantáziarajz a központi csillaga mögött eltűnő Gliese 436b exobolygóról. (fotó: NASA/JPL/Caltech/R. Hurt)
A másodlagos fedés akkor következik be, amikor a bolygó a csillaga mögé kerül. Ez azért érdekes, mert közvetlenül a fedés kezdete előtt, amikor teljes egészében a bolygó nappali oldala fordul felénk, együtt lehet észlelni a csillag direkt és a bolygó által visszavert fényét. Ha ebből levonják azt a fényt, amit a csillag egyedül bocsát ki (ez akkor mérhető, mikor a bolygó mögötte van), azt az infravörös sugárzást kapják, amelyben megfigyelhetők a légkör atomjainak és molekuláinak emissziós vonalai. A Gliese 436b atmoszférájának hőmérséklete kicsivel haladja meg a 400 °C-t, ezért, illetve mérete miatt a bolygót a forró Neptunuszok közé sorolják.
A bolygólégkörökre vonatkozó modellek szerint a Gliese 436b-hez hasonló exobolygók hidrogénben gazdag atmoszférájának jelentős mennyiségű metánt is kell tartalmaznia, nem lehet benne viszont szén-monoxid. Harrington szerint a Gliese 436b esetében ennek az ellenkezője tapasztalható. A metán jelenléte hétezerszer kisebb volt annál, mint amit vártak, a szén-monoxid mennyisége ugyanakkor meglepően nagynak adódott. Harrington magyarázata szerint ez azért jelent problémát, mert 900 Celsius-fok alatt a szén jól meg tudja kötni a hidrogént, amitől csak magasabb hőmérsékleten szabadul meg, és lép reakcióba például a vízmolekulákból szerzett oxigénnel, szén-monoxid molekulákat képezve.
A kérdés tehát az, hogy mi okozhatja a metánhiányt és a szén-monoxid túlgyakoriságát a Gliese 436b-n. A kutatók szerint a metán a bolygó sötét, általunk nem látható oldalán lehet, és amint a szelek a nappali oldalra fújják, a csillag ultraibolya sugárzása szétrombolja a molekulákat. Az elképzelés a bolygó légkörén az elsődleges fedés alatt áthaladó csillagfény elemzésével lenne igazolható, amikor a Földről nézve az atmoszféra vékony gyűrűként tűnik fel a bolygó körül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
