További Űrkutatás cikkek
A Galileo nem kevés kritikát kapott, akadtak, akik a létjogosultságát kérdőjelezték meg, de még a támogatók is felhozták, hogy a hányatott sorsú projekt az eredeti tervekhez képest jelentős késésben van, emellett a korábban meghatározottaknál sokkal drágábban valósul meg. Az is kavart kisebb vitákat, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) nem az európai Ariane 5 rakétát választotta a fellövéshez, hanem az összeszerelési és szállítási költségeket figyelembe véve is olcsóbb orosz Szojuzt.
A kilövésre azért választották egyébként az egyenlítőhöz közeli űrközpontot, mert innen indítva a rakéta a Föld forgása következtében nagyobb lendületet kap, vagyis a megtakarított üzemanyag helyett több hasznos terhet vihet fel. Ha Bajkonurból startolna, 1,7 tonna lenne ez, ha Kourouból, akkor akár három tonna is.
A sokféle hátrány és kritika ellenére az ESA továbbra is ragaszkodik a tervek szintjén már az 1990-es években megszületett Galileóhoz. Az amerikai GPS-re épülő helyzetmeghatározás olyan mélyen beépült már a mindennapokba, illetve a gazdaság működésébe, hogy ha esetleg szándékosan vagy egy baleset, üzemzavar miatt lekapcsolnák, az a hagyományos navigációs módszerek visszaszorulása miatt komoly zavarokat okozna Európában is, ezért feltétlenül szükséges a függetlenség megteremtése. Bár Bill Clinton 1996-ban az addig kizárólag katonai célú GPS-t kettős felhasználásúnak nyilvánította, az ellenőrzés az amerikai kormány kezében van.
A projekt európai vezetői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Galileót alapvetően nem alternatívának szánják, hanem a GPS kiegészítőjének, ezt szolgálja az unió és az USA által 2004-ben megkötött, a kompatibilitást biztosító szerződés is. Ennek következtében olyan eszközök kerülnek majd forgalomba, amelyek mindkét rendszert tudják használni. Igaz, a projekt késése miatt a hardvergyártók még nem tettek lépéseket ennek megvalósítására, jelenleg csak GPS-képes eszközök vannak forgalomban. Az EU hasonló megállapodásokra készül a másik három helyzetmeghatározó rendszert építő országgal, Oroszországgal, Kínával és Indiával is.
A teljes, 30 műholdból álló rendszer tervezett átadási dátuma 2020, az ütemezés szerint 2012 végétől negyedévenként bocsátanak fel két-két műholdat. Ahhoz, hogy használható rendszer álljon fel, legalább 18 műholdnak kell keringenie a Föld körül, vagyis körülbelül 2015 elején indíthatnak az elsősorban a civil szférát kiszolgáló Galileóra épülő szolgáltatásokat.