Kína még nagyobb hangsúlyt helyez űrprogramjára, és megkezdi a felkészülést a Holdra szállásra is - olvasható a pekingi kormány által a napokban nyilvánosságra hozott űrkutatási fehér könyvben, amely a projekt következő öt évének stratégiai céljait tartalmazza.
A 2012-es feladatok között szerepel a Sencsou–9 és a Sencsou–10 űrhajók fellövése és további dokkolási manőverek végrehajtása a Tienkung–1 kísérleti űrállomásmodullal. Peking a program főbb céljaiként űrbéli szállítási infrastruktúrájának és műholdrendszerének fejlesztését, továbbá az emberi űrrepülést és a mélyűrkutatást nevezte meg. A következő öt évben száz startot akarnak végrehajtani és száz műhold légkörbe juttatását tervezik, valamint fokozzák az űrállomás-építés ütemét is.
A legfontosabb távlati cél a Holdra szállás, amelyre a dokumentum szerint Kína egy három lépésből álló projekttel fog felkészülni. A misszió során először keringő egységeket fognak Hold körüli pályára állítani a sima leszállás előkészítéséhez, ezt követően felmérik a területet, a végső szakaszban pedig mintákat vesznek az égitest felszínéről, és azokat visszajutatják a Földre. A Holdra szállásra kínai tudósok szerint 2020 után kerülhet sor – írja a Financial Times. Legutóbb 1972-ben, az amerikai Apollo-17 misszióval járt ember a Holdon.
A fehér könyv kiemeli, hogy az elmúlt öt évben Kína áttöréseket ért el az űrrepülés és a Hold kutatása terén. Ez az ország harmadik űrkutatási fehér könyve, az elsőt 2000-ben, az előzőt pedig 2006-ban adták ki.
Kína 2008-ban hajtotta végre első emberes űrrepülését a Sencsou–7 küldetése során, tavaly két holdszondát lőtt fel, idén novemberben pedig a legénység nélküli Sencsou–8 sikeres dokkolási manővert hajtott végre a szeptember óta a Föld légkörében keringő Tienkung–1 kísérleti űrállomásmodullal. December 27-én megkezdte működését a kínai műholdas navigációs rendszer, az amerikai GPS helyettesítésére szánt Beidou is.
Az ázsiai ország dinamikusan fejlődő űrprogramját illetően az elmúlt években Japán és az Egyesült Államok is óvatos aggodalmainak adott hangot, a fehér könyv ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Peking az űrben is a „békés fejlődésre" törekszik, a nemzetközi közösséggel együttműködve. Kína technológiáinak megosztására is hajlandó, elsősorban a fejlődő országokat támogatná „az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a világűr békés kihasználásának" elve alapján.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
