Napszél süvít a Föld felé

Május 7-én vasárnap két napkitörés is küldött CME-t (coronal mass ejection, koronakidobódás) a Föld felé. A Goddard Space Weather Lab elemzőinek előrejelzése szerint a CME-k részecskefelhői szerda délután, közép-európai idő szerint 14 óra 40 perckor és csütörtökön reggel 9 órakor érték, illetve érik majd el a Földet. A két CME G2-es, tehát közepesen erős geomágneses viharokat gerjeszthet.

A Nap egy rövid pihenő után ismét aktivizálta magát, amióta május 5-én az utóbbi évek egyik legnagyobb napfoltcsoportja fordult felénk. Az AR1476 jelű új régió tényleg behemótnak számít – akkora, hogy  a Föld 11,3-szer elférne benne, napkeltekor és napnyugtakor pedig teleszkóp nélkül is látható. A mérete önmagában még nem jelentene gondot, ám a régió foltjainak a komplex, béta-gamma-delta mágneses polaritása már veszélyessé teszi azt. Az ilyen mágneses tulajdonságú napfoltok ugyanis potenciális forrásai az X kategóriájú, azaz nagyon erősnek számító napkitöréseknek. Az AR1476 eddig csak az X előtti, M kategóriájú kitöréseket bocsátott ki, ám két nappal a feltűnése után már hármat is.

A régióból, vagy a Földről szintén látható AR1471 és AR1472 jelű napfoltcsoportokból származó flerek és gyakori CME-k azonban egyelőre veszélytelennek tűnnek. Legalábbis a napkoronán tátongó, hatalmas, elnyúlt, sötét rés (koronalyuk, coronal hole) mellett, amelyből a plazma napszél formájában szabadon áramlik a bolygóközi térbe, jelenleg a Föld irányába is. Ez a körülmény a következő napokban jelentősen felerősíti a geomágneses viharokat és a sarki fényt, a száguldó napszél pedig könnyedén söpri félre a gyengébb CME-k részecskefelhőit. A SpaceWeather.com képei szerint kedden már Skóciában is láttak sarki fényt, ám itthon az erősödő mágneses viharok ellenére sem láthatjuk majd, mert Magyarországot jelenleg nem fedi le a sarkifény-öv.