Visszatért a Földre az Atlantis

Magyar idő szerint néhány perccel délután három óra után sikeresen landolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy Űrközpontban. Az űrrepülő többszöri halasztás után február 8-án indult el a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén öt amerikai és két európai űrhajóssal, a rakterében pedig az európai űrkutatási hivatal tudományos moduljával, a Columbusszal.

A 10 tonna tömegű, hét méter hosszú, henger alakú kutatómodulban három űrhajós fér el, ezzel megnövelhető az ISS-en huzamosabb időn át dolgozó asztronauták száma. A Columbus üzembe helyezésével az európai űrügynökség egyenrangú partnere lett a NASA-nak és az és orosz űrhatóságnak az ISS építése, üzemeltetése, tudományos és gazdasági felhasználása terén.

A Columbus élettartamát tíz évre tervezik, ezalatt több mint ötszáz tudományos kísérletet végeznek majd a modulban, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének kísérletsorozatát, amiben az űrhajósokat érintő agyi területi zavarokat, és a térbeli tájékozódás súlytalanságbeli jellegzetességeit vizsgálják majd.

A Columbus üzembe helyezését hátráltatta, hogy az egyik űrhajós, az 56 éves német Hans Schlegel megbetegedett, ezért a szerelési munkákat néhány nappal el kellett halasztani. Schegel végül nem is vett részt a kutatómodul beüzemelésében, de a későbbi munkákba (az űrállomás hűtőrendszeréhez szüksége nitrogéntartály, és a Nap megfigyelésére szánt obszervatórium üzembe helyezése) már beszállt ő is.

A Columbus az ISS nyolcadik helyisége lesz, de csak a második tudományos laboratóriuma. Az első, az amerikai Destiny 2001-ben került az űrállomásra, a harmadikat, a japán Kibót pedig jövőre fogják az ISS-hez kapcsolni. Az ISS kutatómoduljaiban olyan kísérleteket végeznek, amelyekre a földi gravitációban nem lenne lehetőség. Egyre biztosabbnak látszik viszont, hogy az űrállomáson nem lesz hely a másfél milliárd dollárból, ötszáz tudós és mérnök munkájával megépített alfamagnetikus spektrométernek.