Mária
-7 °C
3 °C

Öt bolygót egy csapásra

2004.03.25. 13:32
Március utolsó napjaiban viszonyleg ritka csillagászati jelenség figyelhető meg a koraesti égbolton. Nem sokkal naplemente után a Föld öt szomszédos bolygója szabad szemmel láthatóan, és szinte egyvonalban sorakozik fel.
Ezekben a napokban minden este hasonló menetrend szerint zajlik a felvonulás. A Naphoz legközelebb levő Merkúr rövid időre feltűnik a nyugati égbolton. Felette áll a Vénusz, amely jelenleg az égbolt legfényesebb pontja.

Eközben a három további bolygó szintén a képzeletbeli egyenes mentén áll. A vöröses Mars és a sárgás Szaturnusz haloványan jelennek meg, míg valamivel távolabb a Jupiter fényesebb, és jól láthatóan nagyobb is a többieknél. Hasonló felsorakozás néhány évente fordul elő, míg a bolygók úgynevezett együttállása sokkal ritkább, emlékeztetett a Washington Post

Jönnek az üstökösök

A növekvő fázisban levő Hold április 2-ig látszólag bolygótól bolygóig vándorol. Útját a Merkúr mellett kezdte, március 24-én a Vénusz mellé került. Ez után a Mars mellett halad el és március 29-én ér a Szaturnusz mellé. A telihold április 2-án érkezik a Jupiterhez.

Az öt szomszédos bolygó felsorakozása mellett idén tavasszal egyéb égi látványosságra is fel lehet készülni. Hamarosan puszta szemmel is láthatóvá válik az Oort-felhőből szinte egyszerre érkező két üstökös.

Ismét gyülekeznek a bolygók

A C/2002 T7 LINEAR a mi szélességi körünkön április végétől a keleti égbolton a kora hajnali órákban lesz látható. A teljes áthaladás a napfény miatt nem lesz folyamatosan megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az északi féltekén májusban tűnik fel a C/2001 Q4 NEAT üstökös.

Május közepén a Merkúr kivételével a szomszédos bolygók ismét az égbolt egy sarkában gyülekeznek. A földi megfigyelő számára a mostaninál is közelebb kerülnek egymáshoz, miközben a nyugati égbolton egyvonalban sorakoznak fel. Május 12. és 16. között a C/2001 Q4 NEAT üstökös naplemente után felsorakozik a bolygók mellé.

A Vénusz fekete bogyó

Ezt követően június 8-án olyan látványosság ígérkezik, amelyet még egyetlen ma élő ember sem láthatott. A Földről nézve a Vénusz sötét pontja elhalad a Nap korongja előtt.

Az utolsó ilyen áthaladásra 121 évvel ezelőtt, 1882 decemberében került sor. A Vénusz-áthaladások rendszeres időközönként, körülbelül nyolc, 105, ismét nyolc, majd 121 évente ismétlődnek. A következő áthaladásra csupán 2012. júniusáig kell várni.

Összesen négy fogyatkozás

A 2004-es évben két teljes holdfogyatkozás és két részleges napfogyatkozás lesz. A május 4-i holdfogyatkozás kényelmes időben, az esti órákban következik be, míg október 28-án a kora hajnalig kell a jelenségre várni.

Az április 19-én és október 14.én bekövetkező részleges napfogyatkozásokat ugyanakkor Európából nem lehet majd látni.