Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Viharos bolygóképződés

2004.10.19. 16:24
A Spitzer űrtávcső új felvételei szerint sokkal kaotikusabb körülmények között alakultak ki a bolygók, mint ahogy a kutatók eddig feltételezték.
Sokkal viharosabb körülmények között alakulnak ki egy-egy egy csillag körül a bolygórendszerek, mint azt a tudósok eddig vélték, és ez vonatkozhat a mi Naprendszerünk születésére is, vonták le a következtetést a Spitzer amerikai űrteleszkópot működtető szakemberek.

A Spitzer infravörös tartományban fürkészi világegyetemet, és fő feladata, hogy nyomon kövesse a Napunknál jóval fiatalabb, de különböző korú csillagok körül kialakuló bolygók gyarapodását. Ennek keretében a Spitzer és még néhány hozzá hasonló űrtávcső 266, hozzánk viszonylag közel lévő, egymással nagyjából azonos, de a Napnál kétszer-háromszor nagyobb tömegű csillagot vett, illetve vesz szemügyre. Ezeknek az égitesteknek az életkora egymillió és százmillió év között van. A mi kozmikus otthonunk, a Naprendszer 4,5 milliárd éves, olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA internetes honlapján.

Porkorongok

A Spitzer által közvetítet felvételek elemzéséből a csillagászok arra következtetnek, hogy a csillagok körül kialakult porkorongokban születő bolygók életük korai éveit igencsak kaotikus állapotok közepette töltik, azaz mintegy "viharos gyermekkoruk van". Felcseperedésük közben gyakran rohannak egymásnak, megváltoztatva egymás külalakját, vagy akkora erővel ütköznek, hogy valósággal szilánkokra hasítják egymást. Tartja magát az a bolygóképződési elmélet is, hogy a planétacsírák egybe ragadva gyarapodnak, nagyobbodnak, úgy, ahogy télen a hóembert építjük.

Ezek a bolygóembriók nem láthatók. Az erőteljes karambolok kiváltotta energia miatt azonban csillagokat körülvevő bolygóképző porkorong egy része felhevül, és parázslását már látja űrteleszkóp infravörös szeme. Ahogy korosodnak a csillagok halványul el porkorongjuk fénye, de a fellobbanások még időnként jelentkeznek, tapasztalják a tudósok, akik következtetéseiket az Astrophysical Journal című amerikai szaklap legfrissebb számában megosztják az olvasókkal.

A Spitzer űrtávcső segítségével mutatták ki az idén a csillagászok a világegyetem eddig ismert legifjabb bolygójának a létét, amely 420 fényévre van tőlünk, és körülbelül egymillió esztendős.

Gyűrűs bolygó

Az már évek óta bizonyított, hogy a Hold is ütközés révén vált ki a Földből, amely egy Mars-nagyságú égitesttel karambolozott. Ekkor Földünk fiatal és még meglehetősen képlékeny felszínű égitest volt. Az ütközés miatt keletkezett hatalmas energia a Föld anyagának jelentős részét kirepítette a világűrbe. Ez a törmeléktömeg azonban megszökni már nem tudott a Föld vonzásából, hanem bolygónk körül keringve kezdett összecsomósodni, majd gyűrűrendszert alkotott, azaz Földünk egy ideig a Szaturnuszhoz hasonlóan gyűrűs bolygó volt.

A kilövellt anyag végül egy golyóbissá állt össze, és így megszületett a Hold, amely későbbiekben maga is karambolozott jó néhányszor, mint azt kráterekkel szabdalt felszíne mutatja. A Földnek is volt még nyilván több ütközése, de az elszenvedett sebeket azóta begyógyította az erózió, illetve a szél felszínalakító munkája, a defláció.