Immár 13 év telt el az első exobolygó felfedezése óta, és már több mint 250 Naprendszeren kívüli planétát ismerünk, melyek egy kivételével mind a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ebből közel harmincat fedeztek fel tranzitfotometriai módszerrel, amikor a csillaga előtt elhaladó bolygó 1-2 százalékos csökkenést okoz a központi égitest fényességében. A magyar-amerikai Hungarian Automated Telescope Network (HATNet) kutatócsoportja egy újabb fedési exobolygót fedezett fel, mely a HAT-P-7b elnevezést kapta.
A most felfedezett forró Jupiter típusú bolygó tömege 1,78-szorosa a Jupiterének, sugara 1,36-szorosa annak. Keringési ideje nagyon rövid, mindössze 2,2 nap, és csupán 0,038 csillagászati egység távolságra helyezkedik el csillagától. A bolygó egy Napunknál másfélszer nagyobb tömegű csillag körül kering, emiatt a felszínén pokoli hőség uralkodik: a számítások szerint majdnem 2500 Celsius-fok. Ezzel kiérdemelte, hogy az nagyon forró Jupiterek családjába sorolják. A HAT-P-7b és csillaga mintegy ezer fényév távolságban helyezkedik el tőlünk.
Az égterületet, amelyen a HAT-P-7b-t megtalálták, 2004 májusa és augusztusa között az Arizonában levő HAT-7 teleszkóp, illetve a a Hawaii-szigeteken található HAT-8 távcső fotózta le. A HATNet projektnek több magyar vonatkozása is van: Bakos Gáspár a projekt vezetője (Harvard Smithsonian Center for Astrophysics), az MTA Csillagászati Kutatóintézetből Kovács Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről Pál András, Sipőcz Brigitta és Kovács Gábor szerepel a kutatócsoportban. A Hawaii-szigeteken és Arizonában található 11 cm-es automata távcsövek tervezésében és kivitelezésében a Magyar Csillagászati Egyesület három tagja, Lázár József, Papp István és Sári Pál működött közre.
Az exobolygó felszíni hőmérsékletének pontosabb meghatározására és a légkörének modellezésére további mérésekkel nyílik majd lehetőség, amikor a bolygó a csillaga mögé kerül, és pár tized százalékkal lecsökken a rendszer összfényessége, főképp az infravörös tartományban.
A HAT-P-7-et a tervek szerint 2009 februárjában induló Kepler fotometriai űrteleszkóp is vizsgálni fogja, melynek fő feladata Föld típusú bolygók felkutatása lesz. Az űrteleszkóp segítségével a tranzitok időpontjai éveken keresztül nagy pontossággal mérhetőek, és ha a csillag körül további bolygók keringenek, akkor a fedések nem egyenletesen követik egymást. Így közvetett módon meghatározhatók az esetleges másik bolygó (vagy bolygók) paraméterei.